Az Európai Parlament (EP) német alelnöke szerint Strasbourg figyelmeztetést kíván küldeni az Euópai Bizottságnak (EB), hogy az mozduljon meg végre a jogállami mechanizmus ügyében. Ellenkező esetben az EP panaszt tesz az EB ellen az EU legfőbb bíróságánál mulasztásos jogsértés miatt. A képviselők várhatóan ma szavaznak arról a határozati javaslatról, amely felszólítja Brüsszelt, hogy legkésőbb június 1-ig tegye közzé a múlt év végi csúcstalálkozón elfogadott szabályozás irányelveit, amelyek konkrétan meghatározzák, hogy mikor lehet és kell megvonni a támogatást azoktól az államoktól, amelyek megszegik a demokratikus normákat.
Elvileg a rendszer már januártól érvényben van, ám Ursula von der Leyen azt közölte, hogy a továbbiakkal megvárja, miként dönt az EU bírósága a vonatkozó magyar és lengyel panasz ügyében. Barley azonban most azt mondta, hogy a Parlament ultimátumot küld, mert a Bizottság nem meri megtorolni, ha egyes kormányok szembemennek a jogállamisággal. Pedig – tette hozzá a szociáldemokrata politikus, volt igazságügyi miniszter - Budapest és Varsó esetében a lépésnek nincs halasztó hatálya.
Rámutatott, hogy Lengyelországban már most is fegyelmi eljárással sújtanak bírákat, csak azért, mert ragaszkodnak az igazságszolgáltatás függetlenségéhez. Azon felül egy csomó pénz elfolyik a korrupció miatt és ezeket az összegeket lehetetlen visszaszerezni. A lap megjegyzi, hogy az indítványnak jó esélye van az elfogadásra, mert összesen öt frakció támogatja, köztük a négy legnagyobb.
A jogállam olyan állapotban van egyes országokban, hogy az azonnali lépéseket követel. Ezt hangsúlyozza az Európai Parlamentben elfogadásra váró tervezet. A Reuters hírügynökség megjegyzi, hogy a bizottsági irányelvek nem szükségesek az új mechanizmus bevetéséhez, ám hogy kidolgozzák őket, az illetékesek szerint része annak a megállapodásnak, amely Magyarországgal és Lengyelországgal született, miután mindkettő az uniós gazdasági csomag megvétózásával fenyegetőzött.
A két kormány milliókat veszíthet, ha beélesítik a szankciókat. Viszont hogy most bevonták az ügybe az Európai Bíróságot, az azt jelenti, hogy a jövő évi magyar választásokig elvileg nem lesz semmi a mechanizmusból. Pedig ha, mondjuk, a politika befolyása alá vonja a bíróságokat, akkor nem lehet arra várni, hogy a helyzet tisztességes módon megoldódjon. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy Orbán Viktor az utóbbi évtizedben közpénzekből neki engedelmes üzleti elitet épített ki, ideértve családtagjait és közeli barátait, s ehhez sok milliárdot felhasznált a Brüsszelből érkezett forrásokból is.
Az EP ezek után úgy látja, hogy a halogatással a Bizottság nem tesz eleget kötelezettségének az uniós jog őreként.
Trócsányi László kitart amellett a fideszes álláspont mellett, hogy a Fidesz az európai kereszténydemokraták hibájából kényszerült szakításra az Európai Népptárttal, merthogy az balra tolódott. Az EP-képviselő, volt igazságügyi miniszter úgy véli, hogy a két fél válaszút elé került, a Néppártnak azonban ajánlatos volna felülvizsgálnia szerepét az európai politikában.
Az elválás okait magyarázva emlékeztet arra, hogy az eltelt időszakban az EU egy sor kihívással került szembe, és a pártcsalád csak egyre nehezebben tud hű maradni értékeihez, továbbá láthatólag nemigen képes összeegyeztetni a különböző megközelítéseket.
Mint írja, a politikai integráció elmélyítését övező kételyek vezettek a brit népszavazáshoz, miután a kérdés a nemzetállamok önállóságát érinti. Szó, ami szó, fűzi hozzá, Európa nem a legjobb formáját futotta az utóbbi 30 évben. A pártcsaládokon belül is különböznek a vélemények az ügyben, hogy merre menjen az EU. Az EPP inkább a föderáció felé hajlott, és nem vette figyelembe, hogy egyes tagországoknak más és más a történelmi tapasztalatuk és nem ugyanazt várják az uniótól.
Közép-Európa ugyanis sokáig totalitárius uralom alatt élt, amitől a nemzetállamok segítségével szabadult meg, ezért különösen ragaszkodik saját kultúrájához, hagyományaihoz, identitásához. Ezért fontosnak tartja, hogy képes legyen megvédeni magát. Ugyanakkor a földrész ereje mindig is a sokszínűségben rejlett. Ám az EPP elpuskázta ezt a lehetőséget és helyette az egyoldalú párbeszédet szorgalmazta, a baloldal szája ízének megfelelően.
Hogy még a járvány alatt is állandóan a jogállami mechanizmussal fenyegetőzik, az sokat elárul erről a véleményről. Miközben Magyarország a keresztény értékeket igyekszik védeni, támadja a baloldal, és egyre inkább az EPP is - a jogállamnak nevezett, teljesen elvont és ideologikus fogalmak alapján. Noha azok semmilyen kapcsolatban sincsenek a nemzetek hagyományaival.
Végül ez vezetett oda, hogy a magyar delegáció otthagyta a Néppártot, ami azonban elkerülhetetlen volt. Trócsányi a végén arra figyelmeztet, hogy ha az EPP nem kap észbe, akkor teljesen beolvad a baloldalba. A Fideszre ezek után az a feladat hárul, hogy megújítsa a kereszténydemokrata tradíciót és újjászervezze az európai politikát a jobboldalon.
A szélsőjobbos Orbán Viktor tavaly még azzal verte a mellét, hogy milyen jól kezelte kormánya a járványt, most viszont azzal néz szembe, hogy rekordszámban halnak meg az emberek. Csak a múlt hónapban 4 ezer áldozatot követelt a fertőzés. A hátteret elemezve a lap rámutat, hogy a térség államai a siker láttán a nyáron feloldották a korlátozásokat, de ez visszaütött, így az utóbbi hetekben kapaszkodnak, hogy megfékezzék a károkat.
Magyarország és Szlovákia a Szputnyik V-től remél segítséget, bár a készítmény még nem kapta meg az engedélyt Európában. Ugyanez a helyzet a kínai szerrel is, amelyet szintén a magyarok használnak. Az egész régióban igen megosztott a politika, ezért a támadások kereszttüzében áll, hogy mit csinálnak a kormányok. De Budapesten egészségügyi szakemberek is kifogásolják, hogy a Fidesz teljesen következetlenül igyekszik kezelni a válságot.
A vakcinák különben nem kínálnak gyors megoldást, mert sokáig tart, amíg elég embert beoltanak velük. Addig viszont hamis biztonságérzetet adnak, így rengetegen leteszik a maszkot és nem tartják be az elővigyázatossági szabályokat. Ugyanakkor az Orbán-kabinet élen jár abban, hogy ne fogadja meg az éberségre vonatkozó intéseket. Ehelyett nemzeti konzultációt kezdett az újranyitásról.
A Politico a héten azt jelentette, hogy orosz és kínai oltóanyag ide vagy oda, Magyarország igen rosszul áll az oltókampányban. Ugyanakkor nem fogadja el, hogy több település is segíteni kíván. A bírálók szerint a miniszterelnök maga akarja learatni a babérokat, még akkor is ha ez azt jelenti, hogy az emberek csak lassabban jutnak védettséghez.
Karácsony Gergely úgy nyilatkozott, hogy az oltások megszervezése és dokumentálása teljes zűrzavart mutat. Sokat használna, ha igénybe vennék a nagyobb települések kínálta lehetőségeket, de ezt nyilvánvalóan nem vállalja be a hatalom, nehogy az ellenzék tőkét kovácsoljon belőle.
Az Európai Uniónak elege van abból, hogy Ausztria rá akarja kenni a felelősséget, amiért Bécs nem rendelt elég oltóanyagot, ezért most a Bizottság pótlólag szét akar osztani 10 millió adag Pfizer-vakcinát, de abból nem kapna az osztrák kormány. Ily módon éleződik a viszony Béccsel, a holnap kezdődő, kétnapos on-line EU-csúcs előtt, miután Kurz kancellár azt követeli, hogy módosítsák a beszerzési stratégiát. Szerinte ugyanis az tisztességtelen és homályos.
A politikus a múlt héten maga mellé állította a bolgár, a cseh, a szlovén, a horvát és a lett kormányt, ám a többiek visszautasították a követelést, mondván, hogy minden tag a lakosságszámának megfelelő mennyiséget rendelhetett. Ha valaki nem használta ki a teljes kontingenst, a függőben maradt részt mások vehették meg.
Beavatott források szerint a viszályt mindenképpen meg kell oldani a legfelső szintű tanácskozás előtt, mert különben elvonja a figyelmet a fő feladatról, tehát hogy fel kell gyorsítani az oltásokat, mert újult erővel támad a vírus. Ugyanakkor – teszik hozzá – nem jó az, hogy Kurz bűnbaknak tekinti az uniót és „belpolitikát” folytat a szerek ügyében.
Az osztrák kancellár kitart amellett, hogy újra kell szervezni a vakcinák elosztását, noha azzal Németország sem ért egyet. Kurz arra hivatkozik, hogy a kérdés egyre jobban megosztja a kormányokat, a jelenlegi rendszerben viszont akadnak országok, amelyek lemaradnak az oltásban, így másodrendű tagokká sorolódnak vissza. Vagyis lesznek, akiknél május végére létrejön a tömeges védettség, másoknál viszont csak késő nyárra, esetleg csupán az év végére.
A politikus az ügyet fel akarja vetni a csúcson, mert szerint itt igencsak politikai kérdésről van szó. A német Európa-ügyi államminiszter ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy nincs szükség korrekcióra, mert a beszerzés tisztességet, átlátható és számot vet a szolidaritással. Roth úgy fogalmazott, hogy Ausztria és a többiek is vásárolhattak volna elegendő oltóanyagot a lélekszámuk alapján, de nem használták ki a lehetőséget. Ezért most semmi szükség nincs arra, hogy a történtekből viszályt kreáljanak.
Az Európai Uniót gyakorlati és stratégiai megfontolások egyaránt vezérlik, amikor nem kér az orosz vakcinából. Von der Leyen pl. azt kérdezte: hol készül az oroszoknál a szer, mert ahol a nyugati oltóanyagokat gyártják, azok az üzemek egytől egyik megkapták az európai hatóságok pecsétjét.
További hátulütő orosz szemszögből, hogy a termelés moszkvai bevallás szerint nagyjából szeptemberre, októberre futna föl. Csakhogy addigra már rég beoltják az európai lakosság túlnyomó többségét. Nem beszélve arról, hogy külpolitikai mérlegelések miatt több tagállam sem akar egy gyékényen árulni a Kremllel. Minden látszat ellenére még Németország sem, merthogy Putyin várhatóan visszaélne a helyzetével. Ettől főleg a lengyelek és a baltiak tartanak.
De nem túl lelkesek a franciák sem. Arra figyelmeztették a keleti partnereket, hogy óvakodjanak a Szputnyik V-től, amíg az nem szerzi meg az uniós engedélyt. Az orosz és kínai szerekről alkotott véleményen nem javított az sem, hogy a két ország titkosszolgálata tavaly behatolt az Európai Gyógyszerügynökség számítógépes rendszerébe és a konkurens szerekről szívott le adatokat. De ettől függetlenül a magyarok, csehek, szlovákok és ciprusiak már üzletelnek Moszkvával.
Szerbiában arra derített fényt a bíróság által engedélyezett nagy szabású telefonlehallgatás, hogy az államfő éveken át igencsak szoros kapcsolatban állt az egyik szélsőjobbos szervezet vezetőjével, akit az ellenzék azzal vádol, hogy az elnök utasítására el akarja hallgattatni a hatalommal szembenálló erőket. A hatóságok 2017-19 között több mint ezer beszélgetést rögzítettek Vucsics, a bátyja, az országos rendőrkapitány, illetve a szélsőséges mozgalom első embere között.
A csoportot nacionalista politikusok, maffiózók és futball huligánok hozták létre és tagjaik ellenzéki személyiségeket támadtak. Az alapításban szerepe volt a radikális brit Jim Dowsonnak, a szélsőjobbos Brit Nemzeti Párt tagjának, akinek érdeklődése a 6 évvel ezelőtti menekültválság során ébredt fel Európa iránt. Először Magyarországon nézett körül, majd hozzákezdett a szélsőséges irányzatok megszervezéséhez az egész kontinensen.
A szerbiai nyomozás alátámasztja azokat az állításokat, hogy Vucsics a verőlegények segítségével igyekszik megfélemlíteni ellenfeleit, habár közben azt sugallja mind az EU-nak, mind az USÁ-nak, hogy nagyon is megfelel normáiknak. Ám lehetetlenné tette a szabad sajtót és ellenőrzése alá vonta az állami intézmények javát. Ő maga azt mondja, azért fogadta a csoport vezetőjének hívását, mert a tisztesség így kívánta.
Az egyik belgrádi elemző intézet igazgatója úgy véli, hogy a politikus másokkal végeztette el a piszkos munkát. Így üzent az ellenzéknek, de a civileknek, valamint az újságíróknak is.
Folytatódnak a nemtelen támadások Tóth Krisztina ellen, mert az írónő meg merte jegyezni, hogy egy-két klasszikust talán ki kellene venni a kötelező irodalomból, mivel azokban a nők szerepének megítélés enyhén szólva idejétmúlt. Azóta, hat hete, sorra kapja a rasszista és szexista sértéseket.
Sokan támogatják ugyanakkor bel- és külföldön egyaránt. A gráci Irodalmi Alkotói Kollektíva levelére a bécsi Magyar Kulturális Intézet vezetője, Bárány Anzelm azt válaszolta, hogy ő bizony nem talált egyetlen olyan idézetet sem a magyar sajtóban, amelyek sértőek lettek volna az írónőre nézve. Azon kívül az utóbbi 10 évben Tóth Krisztinának idehaza 13 könyve jelent meg, tehát bármennyire is liberális, ez nem gátolja művészi tevékenységét.
Ha pedig fenyegetéseket kap, akkor a diplomata azt tanácsolja, hogy forduljon a rendőrséghez. Merthogy a magyar állam megvédi a polgárait. De a válasz szerint a feladó egyetlen olyan esetet sem ismer, amikor a Fidesz-kormány alatt veszély fenyegette volna egy irodalmár épségét vagy szabadságát. Viszont teljesen alaptalannak tartja azt a vádat, hogy a közösségi médiában megjelent durva megjegyzések mögött központi kampány húzódna meg.
A lap ugyanakkor idézi a Mandinertől, hogy aki tudatlanságból, vagy érzelmeitől vezérelve, vagy puszta számításból bemocskolja saját hazáját, annak vállalnia kell tette ódiumát és a jogos kritikát.
