Sokan úgy beszélnek a házi kedvenceikhez, és sok lovas is a lovához, mint a kisgyerekekhez: magasabb hangon, eltúlzott hanglejtéssel. Két francia kutatóintézet (a Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Környezeti Nemzeti Kutatóintézet, INRA és a Francia Lovasintézet, IFCE) etológusai új tanulmányukban ennek a kommunikációnak a hatásosságát vizsgálták. Az Animal Cognition tudományos lap friss számában megjelent tanulmányuk eredményeit felhasználhatják a tenyésztők és a lovasok, hogy megkönnyítsék a napi kommunikációt.
Az anyai, szülői, vagy más néven babának szóló (IDS) beszédet számos kutatás tanulmányozta, és sok előnyéről számolt be: hasznos a kapcsolat szempontjából és elősegít egyes tanulási folyamatokat. A beszédet ilyenkor a megszokottnál magasabb hangfekvés, a szavak ismétlése, erős pozitív érzelmi töltés és a hanglejtés eltúlzása jellemzi.
A kutyák és a majmok figyelmét könnyebb megragadni és megtartani, ha így beszél hozzájuk az ember. Ennek PDS, vagyis házi kedvencekhez szóló beszéd a neve. Az állatok így gyakran könnyebben is tanulnak.
A lovakról számos tanulmány bizonyította, hogy mennyire fogékonyak az emberi érzelmekre. A francia kutatócsoport már kimutatta, hogy fotókon felismerik az emberi arcok kifejezéseit: mérges arcra idegesen, boldog arcra nyugalommal reagáltak. A PDS-t azonban még nem tanulmányozták lovak esetében.
Előzetesen a közösségi portálokon megkérdeztek 845 lovast: 93 százalékuk rendszeresen így beszél a lovaihoz, de csak 44 százalékuk véli, hogy állataik érzékelik ezt.
A tudományos vizsgálathoz két tesztsorozatot végeztek húsz olyan lóval, amelyhez még sose beszéltek PDS-t használva. Először a résztvevők egyenkét beszéltek minden lóhoz tisztogatás közben PDS-t, vagy a hétköznapi, felnőttek közt szokásos beszédet használva. Azt figyelték meg, hogy PDS-t használva az állatok nyugodtabbak voltak, többet néztek a gondozóra, és tükrözték a gesztusait is. Ilyesmit nem figyeltek meg, amikor semleges felnőtt beszéd hangjain szóltak hozzájuk.
A második tesztben információt adtak át a lovaknak arról, hogy hol a jutalomfalat. A kísérletben résztvevő ember a lóval szemben állt két lezárt vödörrel. Karjával arrafelé mutatott, ahol a jutalom volt, közben vagy PDS-t, vagy semleges hangot használva beszélt. Amikor semlegesen szóltak hozzájuk, a lovak véletlenszerűen választottak a vödrök közül, amikor viszont „babanyelven”, akkor ahhoz a vödörhöz mentek, amelyikre az ember mutatott.
A tudósok megállapíthatták, hogy a babákhoz vagy kisállatokhoz szóló beszéd (PDS) megragadja a lovak figyelmét, segít, hogy jobban megértsék a gondozó szándékát és kövessék az utasítást, így pontosabban hajtsák végre a feladatot.
