„Rázkeve” – ironizál a Csepel-szigeti településen élő Áron, amikor a Ráckeve mellett épülő sajátos bringaútról kérdezzük. Szerinte Ráckeve eddig is az „ezer kátyú városa” volt, a Keszeg sori gáton épülő útszakasz pedig „garantáltan kirázza majd a lelket” a kerékpárosokból. Az árvízvédelmi gát tetején Makád felé futó 12,4 kilométeres új bicikliutat a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság építteti 200 millió forintnyi állami támogatásból.
A helyiek azon vannak fennakadva, hogy ebből a keretből nem futja aszfaltozásra, helyette a füves gát tetejét legyalulják, kivájnak egy sávot, ahova beöntik, szétterítik, majd préselik a dolomitzúzalékot. Lapunk munkatársa a múlt héten járt az építkezésen: akkor töltötték fel a kialakított mélyedést öklömnyi, 15 centis kövekkel. A megkérdezett ráckeveiek azt sem értik, miért nem a töltés mellett futó, jókora kátyúkkal tarkított, Makádig érő betonutat újítják fel. Itt most a kátyúk kerülgetésével, de nyugodtan lehet tekerni, ugyanis az autósokra 30 kilométeres sebességkorlátozás vonatkozik. A töltést pedig továbbra is használhatnák a gyalogosok: sokan jönnek ki ide gyerekekkel, sétáltatnak kutyát. Most attól tartanak, az út az autósoké, a gát a bringásoké lesz. Ráckeve polgármestere, Vereckei Zoltán a Népszavának ugyanakkor azt mondta, a gáton majdan futó kerékpárút három méter széles lesz, el fognak férni egymás mellett a sétálók és a bringások. Sőt, könnyebb lesz babakocsit tolni, mint most a fűcsomókkal benőtt töltésen.
Révész Máriusz, az aktív Magyarországért felelős kormánybiztost lapunk érdeklődésére elismerte: a töltés mellett futó út autós forgalma éves átlagban nem nagy. De szezonálisan ez változó: a tavaszi, nyári és őszi hónapokban a nyaralótulajdonosok és a horgászok egy része is kocsival közlekedik, illetve megugrik a kerékpáros forgalom is, ezért jobb külön útra terelni őket. Révész szerint amit a töltésen láttunk, még nem a végleges állapot, az öklömnyi kövek fölé egy finomabb záróréteget kerül, ami sima, kerékpározásra alkalmas felületet biztosít. Szerinte az aszfaltburkolat kilométerenként fajlagosan bruttó 120-150 millió forintba kerülne, és erre most nincs elég pénz, ám a hengerelt dolomitburkolat nem zárja ki, hogy később leaszfaltozzák.
Az ilyesfajta „stabilizált utak” Nyugat-Európában meglehetősen elterjedtnek számítanak, Magyarországon is több helyen épül már ilyen: többek között a Felső-Tisza mentén, vagy a Bakonyban Gyulafirátót és Zirc között. Révész szerint ez a megoldás költséghatékony, környezetbarát és megfelelő fenntartás mellett tartós is. A lapunk által megkérdezett műszaki szakértő is azt hangsúlyozta, hogy az árvízvédelmi gátakon az ilyen burkolat jobban elviseli a terhelést, ráadásul ha mégis reped, úgy az aszfaltút árának a töredékéért javítható.
