„Sosem fogom támogatni az oltást, mert ellenőrizhetetlen, tele van vegyi anyagokkal, és túl gyanús, hogy ezt tukmálják is elég erőszakosan” – a találomra kiválasztott facebookos hozzászólás sok évvel a Covid-járvány kitörése előtt született. Pusztán azért idézzük, hogy illusztráljuk, az új típusú koronavírus megjelenésekor nem a semmiből keletkeztek az oltást ellenző vélemények. Szintén a járvány előtt készült a Závecz Research felmérése: a megkérdezettek 27 százaléka vélte úgy, hogy a védőoltás „több bajt okoz, mint amennyit használ”.
Az oltásellenesség gyakran együtt jár a maszkviselés elutasításával és a vírustagadással. Mindazok, akik rejtelmes gazdasági vagy politikai érdekeket sejtenek az általuk hisztinek minősített járvány hátterében, nem kizárólag a kommentfolyamokból meríthetnek ihletet.
Már a harmadik hullám is berobbant, amikor Pócs Alfréd ortopéd sebész február végén közzétett videójában – a Szent Korona másolatának társaságában – arról értekezett, hogy „ez a vírus nem létezik”, az egész járvány „hazugságra” épül. (A vírustagadók egyik vezéralakjának számító orvost – aki máskülönben önkormányzati képviselő Egerben – a gyöngyösi kórház elbocsátotta, a Magyar Orvosi Kamara elhatárolódott tőle, a rendőrség házkutatást tartott nála.) Pócs eszmefuttatása néhány nap leforgása alatt sok tízezer látogatót vonzott, de aktuális nézettségéről nem tudunk beszámolni. Ma már csak egy rövid tájékoztató olvasható ugyanis a helyén: „ezt a videót eltávolítottuk, mert megsértette a YouTube Általános Szerződési Feltételeit”.
Az egyszerre vicces és ijesztő nézetek időnként a fősodor közelében is felbukkannak. Az összeesküvés-elméletek – úgynevezett konteók – kutatásával foglalkozó Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója korábban elrettentő példaként említette azt a Gyanús tények a koronavírus körül című írást, amely a kormánypárti Demokrata oldalán jelent meg tavaly februárban, és komolyan eljátszott a gondolattal, hogy a járványt Bill Gates szabadította rá az emberiségre. Hasonló színvonalat képviselt a kormányzati kommunikáció is, amikor a vírus terjedéséért az „illegális migrációt” igyekezett felelőssé tenni.
Utóbbi már inkább a tudatos dezinformáció kategóriájába tartozik. Persze, ebben a versenyben akadnak nehezen legyőzhető vetélytársak: Krekó Péter közlése szerint a „zavarkeltésben érdekelt, államilag finanszírozott orosz álhíroldalak” a járvány kitörése óta hiperaktív üzemmódba kapcsoltak.
A konteókról szóló, néhány évvel ezelőtti könyvének nemrég megjelent második kiadását Krekó kibővítette egy pandémiával foglalkozó fejezettel. A mostani járvány ugyanis tankönyvi példája annak, hogy egy mindenkit érintő negatív esemény nyomán hogyan indulnak burjánzásnak az álhírek és az összeesküvés-elméletek – mondta lapunknak a Political Capital ügyvezető igazgatója. A dezinformáció sokak számára eddig csak elvont, absztrakt fogalomként létezett, napjainkban azonban mindnyájunk által megtapasztalt, kézzelfogható valósággá vált – tette hozzá.
Minden zavaró körülmény ellenére hónapról hónapra növekszik az oltási hajlandóság – állapította meg a Népszava megbízásából készült felmérésében a Publicus Intézet. Míg 2020 novemberében tízből négy megkérdezett, addig 2021 februárjában már a válaszadók közel kétharmada nyilatkozott úgy, hogy beoltatná magát koronavírus ellen, amennyiben választhat az oltóanyagok közül. Az oltási hajlandóság növekedését érzékelte a Központi Statisztikai Hivatal is. Az Ipsos vizsgálata szerint szintén nőtt az oltást támogatók aránya, de ezzel párhuzamosan az oltást ellenzők tábora is. Hiába csökken az elhunytak átlagos életkora a harmadik hullám során, az oltásellenes hangulat éppen a 40 év alattiak körében erősödött tovább az elmúlt hónapban.
Kora ősszel, amikor még alacsonyabb volt a fertőzések és a halálesetek száma, nagyobb arányban értettek egyet az emberek a járványveszélyt alábecsülő kijelentésekkel. Kiderült, hogy a nők körében többen, Budapesten kevesebben vannak az oltásellenesek. A diplomások körében alulreprezentáltak az oltást elutasítók, az érettségizettek között viszont többen vannak, mint az alacsonyabb végzettségűeknél – hangzott el a Társadalomtudományi Kutatóközpont szervezésében tartott januári fórumon, amelyről Qubit.hu tudósított. Megfigyelhető egy kelet-nyugati törés is, azaz az ország keleti felében többen vannak az oltást elutasítók, mint a Tiszától nyugatra.
A teljességhez tartozik, hogy nem feltétlenül kell megrögzött vírustagadónak lenni ahhoz, hogy valakit elbizonytalanítsanak az egymásnak ellentmondó nyilatkozatok és információk. A Publicus Intézet adatai szerint az uniós engedéllyel nem rendelkező orosz és kínai vakcina elutasítottsága továbbra is igen nagy. A vélekedéseket a pártpolitikai preferenciák is jelentősen befolyásolják. A kormánynak nem sikerült eloszlatnia a gyanút, hogy a vakcinák beszerzésekor a tudományos szempontokat alárendelték egyéb megfontolásoknak.
Rendkívüli helyzetben a bizalmatlanság is törvényszerűnek nevezhető. A túlélési ösztön is abba az irányba hajt bennünket, hogy az észszerűség határain belül bizalmatlanok legyünk – hangsúlyozta Krekó Péter. Nemzetközi kutatások ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy minél jobban bíznak az emberek a közintézményekben, annál inkább hajlandók beoltatni magukat az új típusú koronavírus ellen.
Kétségtelen – jegyezte meg Krekó Péter –, hogy ilyen tekintetben Magyarország nem áll túl jól. A kormánynak ezért is kellene mindent elkövetnie annak érdekében, hogy hiteles tájékoztatással növelje a bizalmat az emberek és az állami intézmények között.
