ENSZ;pozíciók;

- Csúcsposztokra tör a kormány az ENSZ-ben

A jelöléseknek az adhat politikai pikantériát, hogy az Orbán-kormány korábban többször keményen bírálta az ENSZ-t, esősorban a migrációval kapcsolatban.

Két fontos posztra is jelöltje van a kormánynak az ENSZ-ben – tudta meg a Népszava. Információink szerint még február végén, a külügyminisztérium szokásos nagyköveti értekezletén beszélt arról Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár és egy másik minisztériumi vezető, hogy Magyarország a világszervezet 2022-23-as 77. közgyűlésének elnöki tisztére Kőrösi Csabát, míg a Nemzetközi Jogi Bizottság (ILC) elnökének Varga Rékát jelöli.

A jelöléseknek az adhat politikai pikantériát, hogy az Orbán-kormány korábban többször keményen bírálta az ENSZ-t, esősorban a migrációval kapcsolatban. A 2018-as választások előtt az ENSZ is a kormány migráns-ellenes kampányának célpontjává vált, az akkori hirdetés szövege szerint „Az ENSZ azt akarja, hogy folyamatosan fogadjunk be migránsokat. Magyarország dönt, nem az ENSZ!”.

Szijjártó Péter külügyminiszter pedig egy tavaly februári Bécsben rendezett terrorizmusellenes konferencián kifejtette, hogy tarthatatlan, hogy az ENSZ olyan ügyekre pazarolja a pénzét, amelyek veszélyesek az egész világra nézve, ilyen a migráció elősegítése.  

A külügy vezetői szerint mindkét jelölt esetében jók a magyar esélyek. Elképzelhető, hogy Kőrösi Csaba az egyetlen induló lesz a posztra, de nem kizárt, hogy Ukrajna, vagy Örményország is saját jelölttel áll elő. Az ILC-ben pedig jelenleg a 34 tagból 30 férfi, ráadásul „közép-kelet-európai jelöltet várnak” egy informális rotációs rendszer alapján, így Varga Rékának is nagyon jók az esélyei.

Kőrösi Csaba jelenleg a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságát vezeti, korábban Magyarország ENSZ nagykövete is volt, valamint Líbiában, Izraelben és Görögországban dolgozott diplomataként. Varga Réka a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense, a nemzetközi köz-, és büntetőjog szakértője, korábban a Vörös Kereszt Nemzetközi Jogi Bizottsága munkatársa volt.

Az ENSZ működésének alapját a közgyűlések adják, ezeken születnek a legfontosabb határozatok a 193 tagállam részvételével. Az adott közgyűlés elnöke (jelenleg a török Volkan Bozkir) komoly befolyással van a napirendre és azok megtárgyalásának menetére. Az ILC tevékenységei között kiemelt helyet kap a migráció, a menekültügy, de – az ENSZ honlapja szerint – a szervezet alapvető szerepet játszott a Nemzetközi Bűnügyi Bíróság létrehozásában is.

A kormánypárti szavazók 57 százaléka Soros Györgyben, 22 az Unióban, 21 az USA-ban és 14 százalékuk Oroszországban lát veszélyt.