A XXI. századi technológiai környezetre épülő, versenyképes köznevelés megteremtését is megcélozta a magyar kormány a 2021-2030 közötti időszakra, a fejlesztéseket az Európai Unió 750 milliárd eurós helyreállítási alapjából valósítanák meg, amelyből mintegy hatezer milliárd forint érkezhet Magyarországra a következő években. A pénzt több területen költenék el, ezek egyike a közoktatás. A pénteken közzétett tervek szerint a főbb célok között szerepel a digitális oktatáshoz való egyenlő hozzáférés feltételeinek biztosítása a tanulók és a pedagógusok számára, valamint a digitális oktatási megoldások beépítése a mindennapi nevelési-oktatási gyakorlatba.
Bár a kormányzat és az oktatásirányítás szerint az utóbbi években, s különösen az elmúlt egy évben, a koronavírusjárvány miatt elrendelt távoktatás idején jelentős előre lépések történtek a digitális oktatás terén, a fejlesztési tervben rámutattak, hogy a helyzet korántsem annyira rózsás. A 2019. októberi statisztikai adatok alapján a köznevelésben és a szakképzésben a számítógépek 45,6 százaléka elavult, öt évesnél régebbi, s csak 22,9 százalék az új eszközök aránya. Ráadásul nincs is annyi számítógép, hogy a tanulók napi szinten, személyhez rendelve tudják ezeket használni. A járvány előtt pedig a tanároknak csak 33,1 százaléka használt digitális eszközöket tanóráik legalább 40 százalékában.
Ennek javítása érdekében 2024-ig összesen 615 ezer új tanulói és pedagógusi használatra szánt digitális eszközt szereznének be, valamint hatezer tantermet korszerűsítenének. „Külön kihívásként” említik a pedagógusok ösztönzését a digitális módszertanok és eszközök fokozottabb használatára, ezért megújítanák a tanárképzés képzési és kimeneti követelményeit, a pályán lévő pedagógusoknak pedig „ösztönző programot” indítanának. A cél az, hogy a programban – amelyben a résztvevők többlettámogatásban részesülnek – 2026-ig mintegy 30 ezren vegyenek részt. Továbbá tanórai felhasználásra szánt, de önálló feldolgozásra is alkalmas digitális oktatási tartalmakat is fejlesztenének.
Mindemellett külön reformként szerepel „klímaalkalmazkodó köznevelési intézmények” létrehozása is. A Klebelsberg Központ állapotfelmérése alapján ugyanis a tankerületi iskolák 47 százalékának műszaki állapota nem éri el az országos átlagot, energetikai adottságaik nem megfelelőek. A cél az, hogy 2026-ra országosan legalább 300 iskola energetikai korszerűsítése valósuljon meg, ezzel együtt a diákok és a tanárok „ökotudatos szemléletét” is erősítenék.
