A tervek szerint szombaton startol Bajkonurból (Kazahsztán) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak és oktatóinak új űreszköze. A SMOG-1 zsebműholdat egy Fregat végfokozattal szerelt Szojuz-2 rakéta juttatja a világűrbe – közölte a BME. Az orosz rakéta startja, amelyet itt lehet követni, magyar idő szerint reggel 7:07-kor lesz. A rakéta 18 ország 38 műholdját állítja majd pályára.
A közlemény szerint a negyedik magyar műhold az UNISAT-7 olasz műhold fedélzetéről áll pályára. A magyar űreszköz a világ első működő 5x5x5 centiméter (1 PocketQube) méretű kisműholdjának, a SMOG-P-nek az ikertestvére.
A műhold elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség, az elektroszmog vizsgálata. Erre utal a műhold neve is. Másodlagos küldetésként egy totál ionizáló dózismérőt szereltek a fedélzetére, amellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja az űreszköz. Harmadlagos küldetésként pedig egy fékező hatású mágnesesen veszteséges anyag került a napelemek alá, amely várhatóan csökkenti a 18-25 éves pályaélettartamot, annak érdekében, hogy minimalizálja azt az időt, amelyet űrszemétként tölt a Föld körül a műhold, miután befejezi aktív küldetését.
Az 1PQ méretű, SMOG elnevezésű kisműholdak fejlesztése 2014-ben indult a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetemen oktatóinak irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási feladatok keretében, szponzorok támogatásával. Két repülő példány készült belőlük, amelyek közül az egyik SMOG-P néven 2019. december 6-án kapott startlehetőséget és küldetését 2020. szeptember 28-án sikeresen fejezte be. A SMOG-1-et 2020. szeptember 6-án Magyarország római nagykövetségének segítségével szállították el Rómába, ahol az Unisat-7 nevű, 32 kilogrammos műhold egyik kidobószerkezetébe került be. Ebben várja, hogy március 20-án 18 ország 38 műholdjával együtt pályára állítsa 498 kilométer magasságban a Szojuz-2. A többlépcsős pályára állítási folyamat miatt a SMOG-1 műhold első jeleiről a becslések szerint a jövő hét elején tudnak a szakemberek tájékoztatást adni.
Az új magyar műhold fejlesztését a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is. A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar biztosította a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával.
A közleményben beszámoltak arról is, hogy a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán 2022-ben űrmérnök mesterképzési szak indul, ahol felkészülhetnek a hallgatók a jövő új iparágát jelentő űrtechnológiai kihívásokra.
