A strasbourgi székhelyű, 47 tagállamot számláló Európa Tanács szakértői a március 21-én esedékes, a faji megkülönböztetés ellen meghirdetett nemzetközi nap alkalmából készített jelentésükben kiemelték, a koronavírus-járvány okozta válság negatív hatást gyakorolt az emberi jogok érvényesülésére Európában. A járvány eredetével kapcsolatos összeesküvés-elméletek mindenekelőtt az ázsiai származású emberek megbélyegzésével, valamint antiszemita gyűlöletkeltéssel jártak.
A jelentés szerint a világjárvány által aránytalanul érintett csoportok közül a romák helyzete romlott leginkább. Kiemelték: a távoktatás sok roma gyermeket zárt ki az iskolai részvételből az internethez és a számítógéphez való hozzáférés hiánya miatt. Az Európában illegálisan tartózkodó migránsok és menedékkérők különös nehézségekkel küzdöttek, ugyanis társadalombiztosítás hiányában nem tudták igénybe venni az alapvető egészségügyi szolgáltatásokat, ami növelte kitettségüket a koronavírus-fertőzésnek.
Fokozott erőszakkal és elutasítással szembesültek a szexuális kisebbségekhez tartozók közül azok, akiknek a rendkívüli intézkedések vagy anyagi helyzetük miatt vissza kellett költözniük elutasító családjukhoz. A kijárási tilalom idején nőtt, egyes esetekben megháromszorozódott a számukra fenntartott segélyhívó központok felkeresése - közölték. A szakértők kiemelték, hogy az LMBTQ-közösséghez tartozók emberi jogaival szembeni légkör bizonyos európai országokban teret nyert, ami - véleményük szerint - összefügg a populista és homofób politikai retorikával.
A 2020-as évet a korábbiakhoz hasonló mértékben jellemezte a rasszizmus, az antiszemitizmus és az iszlám vallásúakkal szembeni, úgynevezett iszlamofóbia. Az év folyamán kibontakozott Black Lives Matter (Fekete életek is számítanak/BLM) mozgalom feltárta, hogy a faji megkülönböztetésen alapuló rendőri visszaélések továbbra is jelentős mértékben érintik a kiszolgáltatott csoportokat, illetve megerősítette az intézményi rasszizmusnak nevezett aggályokat Európában. A rasszizmus rejtett vagy nyílt, az állami és magánszektorban való megjelenése rontotta az általános bizalmat társadalmi szinten és a bűnüldözésben egyaránt - emelték ki.
A jelentés szerint növekedett a vallási alapú terroristatámadások száma Európában. A korábbi évekhez hasonlóan tavaly sem csillapodott az európai zsidóság ellen érzett gyűlölet, a zsidóknak továbbra is erőszakkal, fenyegetésekkel kell szembenézniük - írták. A jelentéstevők emellett aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a Párizsban, Nizzában, Bécsben és máshol elkövetett terrortámadások további gyűlöletet szíthatnak, és kirekesztést eredményezhetnek a muszlimokkal szemben. A muszlimellenes rasszizmus az integrációs és befogadásra fókuszáló erőfeszítések meghiúsulásának kockázatával jár, és tovább radikalizálhatja a fiatal muzulmánokat Európában - figyelmeztetett a szakértői bizottság.
