Orbán Viktornál ritkán fordul elő az, amit pár napja tapasztalni lehetett nála: némi realizmust és józanságot tanúsított, amikor arról beszélt, hogy a következő hét lesz a legkeményebb a járvány kirobbanása óta. A kormány küszködik a feladattal, miután az orvosok közül rengetegen vették a kalapjukat és mentek el nyugatra, ugyanakkor egyre több a vírushalott. És úgy néz ki, hogy a hatalom nem tud mit kezdeni a helyzettel.
Az új megbetegedések száma már napi 10 ezernél jár, szinte minden 4. teszt pozitívnak bizonyult, és ezren vannak lélegeztető készüléken. Ezek igencsak aggasztó adatok egy nem egészen 10 milliós országban. De hát az egészségügyi személyzet jó negyede már más országban dolgozik, a németeknél, osztrákoknál, briteknél. Úgy hogy az anyaországban immár az orvostanhallgatókat is bevetik a Covid-19 ellen.
Az EU-n belül a ragály csak a cseheknél és a szlovákoknál követel több áldozatot. Ez persze összefügg azzal is, hogy az egymást követő magyar kormányok évtizedeken át egyre kevesebbet költöttek az ellátásra, így az erősen lepusztult. Ami azután visszatükröződik a lakosság egészségi állapotában, az pedig rontja az esélyeket, ha valaki megkapja a kórokozót.
A kialakult helyzetben a Fidesz a végén belátta, hogy csakis azzal tudja maradásra bírni a doktorokat, ha lényegesen emeli a fizetésüket. Ám még így is erősen kétséges, hogy ily módon egy csapásra véget lehet vetni a nehézségeknek. A viszonylag szigorú korlátozások sokat segítenek, ám nagy gond, hogy ezek mekkora szociális költségekkel járnak. A kormánypárt törzsválasztóit ugyanis jóval kevésbé érintik, mint a társadalom leszakadt rétegeit. Olyanokat, akik semmiféle segítséget nem kapnak az államtól.
Annál sürgetőbb viszont az oltás gyors lebonyolítása, ami – 13 %-kal nem is áll rosszul – ám Orbán itt is megpróbálja előadni a szokásos kettős játékot. A nyugati szerek mellett vett kínai vakcinát is. Emellett a válságkezelés során is jelentkeznek a szokásos tekintélyuralmi reflexek, illetve átláthatósági problémák. Így kétséges, hogy meg lehet-e bízni a hivatalos számokban, amelyeket a katonai módra megszervezett válságtörzs ad közre.
Az ellenzéki képviselők, valamint a független újságírók kérdéseire nem szokott válasz érkezni. És úgy tűnik, ez nagyon is tudatos.
A párizsi francia-lengyel csúcstalálkozó után mind Macron, mind Morawiecki azt emelte ki, hogy vakina-ügyben Európának szolidaritást kell tanúsítania. Az Elysée-palota kertjében tartott sajtótájékoztatón a házigazda rámutatott, hogy az uniós összefogás szavatolja a polgároknak a tisztességes és megbízható eljárást, valamint a szolidaritást, amikor egyes kormányok hajlanak a nemzeti külön útra. Az államfő megjegyezte, hogy a közös erőfeszítések révén növelni tudják a földrészen az előállított oltóanyag mennyiségét ennek köszönhetően a kontinens néhány hónapon belül világelső lesz ezen a területen.
Most azonban még a járvány legsúlyosabb szakasza következik, de az elnök biztos abban, hogy az EU megerősödve kerül ki a küzdelemből. A lengyel vendég szintén rámutatott, hogy a jelenlegi helyzetben csakis a szolidaritás mutathat kiutat.
Hogy pontosan miről van szó, annak magyarázataként a konzervatív lap hozzáteszi, hogy pl. a magyar és a cseh kormány a Brüsszel által nem engedélyezett kínai és orosz szereket is beveti, ugyanakkor Ausztria és Dánia Izraellel közösen tervez kutatást, illetve szó van együttes gyártásról is.
A vezércikk sürgeti az európai vezetőket, hogy enyhítsenek az aggályokon, amelyeket nagy mértékben felerősített, hogy több mint egy tucat tagországban szüneteltetik az AstraZeneca szerének beadását. Ily módon bizalmi válság torpedózza meg a védekezést, amikor pedig beindult az újabb járványhullám. Magától értetődik, hogy minden kedvezőtlen hatást alaposan ki kell vizsgálni, de itt alapvetően az idővel kell versenyt futni. A vírus nem vár, ezért az EU-nak villámgyorsan újra sínre kell tenni a vakcinakampányt.
Ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a szer okozta a rögképződést az érintett pácienseknél. Maga az amerikai cég azt közölte, hogy ez a jelenség idáig 37-szer lépett fel, miközben 17 millió embernek adták be a vakcinát. Ha nincs oltás, akkor sokkal többször lehetne más okokból trombózisra számítani. A WHO és az Európai Gyógyszerügynökség szintén igyekszik leszerelni a kételyeket.
A felfüggesztés ugyanis fokozhatja az aggodalmakat és a földrésznek jelenleg ez úgy hiányzik mint púp a hátára. Igen sokan betegszenek meg a cseheknél, lengyeleknél, olaszoknál és franciáknál. A Philadelphiai Gyerekkórház szakértője arra figyelmeztet, hogy az oltás jelenti a védekezés fő vonalát, de csak ha beadják. És nagyon könnyű megijeszteni a tömegeket, ám annál nehezebb megnyugtatni őket.
Tudnivaló, hogy minden gyógyszernek van mellékhatása, semmi sem 100 %-osan biztos és hatékony. De Európának jelenleg több 10 millió embert kell beoltania. Közben számítani kell bökkenőkre és éberen kell ügyelni arra, nehogy súlyos gondok jelentkezzenek, ám a pánikot mindenképpen ajánlatos elkerülni.
A kommentár arra figyelmeztet, hogy nem szabad leírni az AstraZeneca vakcináját, még akkor sem, ha jó pár ország jelenleg bebiztosítja magát, amikor felfüggesztette a szer beadását. Ám ebből még egyáltalán nem következik, hogy a készítmény veszélyes, függetlenül attól a néhány esettől, amikor kedvezőtlen mellékhatás merült fel. Először is még nem bizonyított az összefüggés, másodszor pedig az oltástól függetlenül minden nap egyébként is ki vagyunk téve a trombózis lehetőségének. Méghozzá jobban, mintha megkapjuk az oltást. A statisztikák egyértelműen mutatják.
De ettől még a készítmény forgalomba hozatalát engedélyező hatóságoknak elő kell venniük a vizsgálati eredményeket, valamint a rendelkezésre álló számokat. Ugyanakkor tény, hogy az oltások után mindig vannak halottak, főként a nagyon idősek és a súlyos betegek között. Ám semmi ok a pánikra. Hiszen pl. minden egymillió nőnél, aki antibébi pirulát szed, körülbelül 1100-nál képződik vérrög. A túlsúly, a dohányzás, vagy a hosszú utazás szintén fokozza a kockázatot. Egyébiránt a trombózisnak vannak sokkal gyakoribb és veszélyesebb válfajai, mint amikor az az agyi vénában jelentkezik.
Ugyanakkor a járvány 3. hulláma igen veszedelmesnek ígérkezik, de közben az összes eddig jóváhagyott ellenszer hatékony. Azaz megakadályozzák a súlyos megbetegedést. Tehát életet mentenek. Így az AstraZenecáé is. Ám mivel már a ragály 2,6 millió embert ölt meg, illetve a fertőzöttek száma meghaladja a 120 milliót, nem engedhetjük meg, hogy lemondjunk akár csak egyetlen adag vakcináról is.
Az oltási akció sikerében sütkérezik a szerb kormány, mivel e tekintetben csak Nagy-Britannia áll jobban Európában. Igaz, ehhez kellettek a kínai és orosz szerek. Viszont ily módon valóságos svéd asztal áll rendelkezésre: ötféle vakcinából lehet választani és mind ingyenes. Azaz a szervezést össze nem lehet hasonlítani azzal, amit idáig az EU összehozott, főként az AstraZenecára építve reményeit. A szerbeknél ugyanakkor az érintettek 30 %-a már megkapta valamelyik készítményt.
Ennélfogva a mind inkább autokrata Vucsics elnök PR-sikert aratott, javított saját kormánya, valamint az ország külső megítélésén, gyengítette az ellenzéket és nem utolsósorban új csavart adott az oltóanyaggal összefüggő geopolitikának. Hogy azután mennyit fizetett Moszkvának, illetve Pekingnek, az titok. Ellenzéki képviselők ugyanakkor azon tanakodnak, hogy mekkora szerepe lehet az ügyletben a korrupciónak.
Brnabics kormányfő azt mondja: a siker titka az, hogy nem politikai, hanem egészségügyi kérdésnek vették a feladatot és nem érdekelte őket, hogy nyugatról, vagy keletről veszik meg az ellenszert. De azt is megjegyezte, hogy tanácsosabb volna, ha a súlyos helyzetben az EU nagyobb rugalmassággal járna el. Mellesleg az ország várhatóan ősztől elkezdi a Sinopharm vakcinájának gyártását, Kína és az Emirátusok hiteléből.
Ám a dolog visszaüthet, ha kiderül, hogy az anyag használhatatlan. A 3. vizsgálati szakaszról Peking még mindig nem tette közzé az adatokat, csak annyi bizonyos, hogy a szer kevésbé hatékony, mint a nyugati vetélytársak. Ugyanakkor a lakosság immár felbátorodott és kezdi semmibe venni a tilalmakat. Ily módon azonban megkétszereződött az új esetek számra.
A két tartományi kudarc után nagy bajban vannak a német kereszténydemokraták, mert a múlt hétvégi eredmény felülírja a számításokat a szeptemberi országos választás előtt. Erre hívja fel a figyelmet a vezércikk, kiemelve, hogy immár teljesen nyílt lett a verseny. A CDU két olyan helyen kapott hatalmas pofont, amelyet egykor a bástyájaként tartott nyilván. De most már azt a lehetőséget sem szabad kihagyni a kalkulációkból, hogy a párt kiszorul a hatalomból, ha visszavonul legfőbb ütőkártyája: Merkel.
Persze az is igaz, hogy Baden-Württembergből és Rajna-Pfalzból még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hiszen mindkét helyen sokan szavazhattak tiltakozásból a kereszténydemokraták ellen, mert már elegük van a járvány okozta megszorításokból. Ezzel együtt kirajzolódik, hogy jönnek fel a zöldek, sőt, akár még a kancellári tisztséget is megszerezhetik. Annak pedig lesznek következményei a határon túl is.
Teljesen megváltozna Berlin hozzáállása a pénzügyi fegyelem, a környezetvédelem, valamint az oroszokhoz és a kínaiakhoz fűződő kapcsolat ügyében. Mindez pedig kihatna az EU-ra is. Az egyik lehetséges alternatíva az ún. jelzőlámpa koalíció, tehát, hogy a környezetvédők a szociáldemokratákkal, valamint a liberálisokkal állnak össze. Ami nem lenne rossz a német demokrácia szempontjából, mert a szavazópolgárok számára lenne valós választási lehetőség.
Így most a CDU új vezérének új ötleteket kell kitalálnia a párt megújítására, miután a CDU tekintélyének rettenetesen sokat ártott az elfuserált védekezés a járvány ellen. Továbbá a korrupciós botrányok is megviselték a hírnevét. Olyannyira, hogy Laschet egyáltalán nem lehet biztos abban: ő lesz a jobbközép kormányfőjelöltje. A kereszténydemokraták hagyományosan a status quo-t testesítik meg, de most úgy néz ki, hogy éppen ez lesz az Achilles-sarkuk.
A konzervatív lap azt írja, miután az eddigi állás szerint 5 külföldi egyetemre mentik ki az SZFE 150 diákját a „modellváltás” elől, hogy az Orbán-kormány eltörölte az intézmény autonómiáját. Az irányítást egy kuratóriumnak adta át, amelyben csak a saját emberei ülnek. Erre válaszul a tanulók és tanárok jó két hónapra megszállták az iskolát. Kritikusok szerint a hatalom nacionalista, illetve klerikális irányba igyekszik elvinni a képzést.
Az új vezetés új helyszínen képzeli el a munkát és új tanerőket szerződtetett. Közülük sokan idáig inkább azzal tűntek ki, hogy a hivatalos vonalat képviselték az állami médiában. Ugyanakkor még nem világos, kiket fognak oktatni, mert a hallgatók túlnyomó többsége támogatta az egyetem elfoglalását.
Nagy-Britanniában életfogytiglanra ítéltek egy férfit, aki meggyilkolt egy magyar nőt. Az eset 3 éve, Jersey szigetén történt, de az eset körülményeit a halottkém nem tudta pontosan rekonstruálni. Ám a közvetett bizonyítékok így is elég nyomatékosak voltak, így a bíró kimondta, hogy a tettesnek minimum 14 év és két hónapot börtönben kell tölteni.
Annak idején az ipari kamerák rögzítették, hogy a 37 éves Besenyei Zsuzsa autójával az elkövető lakásához hajtott. Utána az 57 éves Jamie Lee Warn először, három napra, egy parkolóban állította le a kocsit, a csomagtartóban a holttesttel. Majd a tetemet beledobta a tengerbe és külön elsüllyesztette a járművet is. A víz azonban két nap múlva a felszínre hozta az áldozatot.
A hely rendőrfőnök helyettes külön felrótta a férfinak, hogy az milyen gondosan igyekezett eltüntetni a nyomokat, nehogy ráterelődjön a gyanú és ez is alátámasztja bűnösségét. Ugyanakkor az asszony életét már nem lehet visszaadni, ám a kemény büntetés remélhetőleg enyhíti a család gyászát.
