A ECM a magyar Eximbank megfelelője, vagyis jelen esetben a norvég hadiipar exportját finanszírozza meg a magyar állam számára. A hitel „kedvező” olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében, futamideje nyolc és fél év, kamatozása a közlemény szerint megfelel devizakötvény feltételeinek. A magyar állam a ECN hiteléből fizeti ki a 410 millió euró összegű NASAMS légvédelmi rakétarendszert, amelyről Magyarország a Norvég Kongsberg Defence & Aerospace AS szállítóval 2020 novemberében kötött szerződést. A rakétarendszer beszerzésének 85 százalékát fedezi az exporthitel.
A PM közleményéből kiderül, hogy az újabb devizahitel lehívás beleillik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. idei adósságfinanszírozási tervébe. Az ÁKK az államadósság túlnyomó többségét piaci kötvénykibocsátásokból finanszírozza, és csak ritkább esetben él hitelfelvétellel. A leggyakoribb hitelpartnere a magyar államnak az Európai Beruházási Bank (EIB), a legnagyobb ügyletet, a paksi 10 milliárd eurós hitelt az orosz állammal ütötte nyélbe a kormány.
A koronavírus válság miatt a adósságunk tavaly 7290 milliárd forinttal nőtt, így az elérte 38 368 milliárd forintot, ez a tavalyi GDP 81 százaléka. Összegszerűen még soha nem volt ily magas az államadósság, ám a GDP arányos mutató volt ennél magasabb is 2010 közepén, a kormányváltás idejében, akkor 83,8 százalékot ért el. A kormány és az ÁKK tervei szerint idén már csak 1913 milliárd forinttal nő az államadósság - az idei nagyobb hiányt épp a tavalyi eladósodásból finanszírozzák –, s ha ez a terv teljesül, akkor GDP arányos mutató az idén már csökkenni fog. Az idei kötvénykibocsátásokat kizárólag a forintpiacon oldanák meg, devizaeladósodásban csak hitellehívással, illetve lakossági devizakötvény-értékesítéssel számoltak. Ugyanakkor a tavaly decemberben kiadott 2021-es finanszírozási terv a devizahitelénél nem említette a norvég állam fegyverbeszerzési hitelét, hanem csak az EIB projekthiteleit, illetve az EU SURE-hitelprogramját nevesítették, amiből a bértámogatásokat fizetheti a kormány.
