Nem okozott meglepetést az Európai Unió Bírósága azzal, hogy hétfői ítéletében megerősítette: a magyar reklámadó nem sérti az uniós jogot. A döntés összhangban áll az uniós Törvényszék korábbi határozatával, illetve a bíróság főtanácsnokának véleményével.
Magyarország 2014. nyarán fogadta el a reklámadóról szóló törvényt, amely progresszív adókulcsokkal sújtotta a reklámot közzétévő sajtóterméket a nettó reklámbevételük alapján. A törvény előírta, hogy azok a vállalkozások, amelyek az előző évben nem termeltek nyereséget, arányosan levonhatták az adóalapból a veszteséget. Az Európai Bizottság kifogásolta, hogy a progresszív adókulcsokat tartalmazó forgalmi adó diszkriminatív módon sújtja a nagyobb árbevételű, jellemzően multinacionális cégeket. Másrészt úgy ítélte meg, hogy a veszteséges vállalatoknak nyújtott kedvezmény tisztességtelen versenyelőnyt jelent a számukra. A testület ezért elrendelte, hogy Magyarország szedje be a tiltottnak ítélt állami támogatás kedvezményezettjeitől e támogatás kamatokkal növelt összegét.
Magyarország azonban megtámadta a bizottsági határozatot az EU Törvényszékén, amely 2019. nyarán hozott ítéletében megsemmisítette azt. A bírák szerint sem az adó progresszivitása, sem a veszteség adóalapból való levonásának lehetősége nem minősül állami támogatásnak. Az Európai Bizottság nem nyugodott bele az ítéletbe, és fellebbezést nyújtott be az EU Bíróságán.
Ebben az ügyben hétfőn született meg az ítélet, amely megállapítja: az uniós adójogi harmonizáció jelenlegi állapotában a tagállamok szabadon határozhatják meg az általuk legmegfelelőbbnek ítélt adóztatási rendszert. Ennek alapján nem ellentétes az állami támogatásra vonatkozó uniós joggal, ha a tagországok olyan progresszív adómértékeket alkalmaznak, amelyek figyelembe veszik az adóalanyok teherviselési képességét. Az adókulcsokat árbevételre is kivethetik, nem csak a nyereségre, áll az ítéletben. A bíróság azt sem látta bizonyítottnak, hogy az adózási intézkedések szándékosan hátrányos megkülönböztetésre irányultak.
A reklámadó a 2014-es megszületése óta sokat változott. Német nyomásra kikerült a jogszabályból többek között a kifogásolt progresszív adóztatás, a saját célú reklám adóztatása, majd tavaly a kormány a mértékét 0 százalékra csökkentette, azaz 2022 végéig felfüggesztette - minden jel szerint az EUB ítéletére vártak.
