A Baden-Württemberget 2011 óta nagyobbik kormánypártként vezető Zöldek a szavazatok 32,6 százalékát gyűjtötték össze, előrelépve a legutóbbi, 2016-os választáson szerzett 30,3 százalékhoz képest.
A Rajna-vidék-Pfalzot 2006 óta az éppen aktuális koalíció legnagyobb pártjaként kormányzó SPD 35,7 százalékot kapott, gyengülve a 2016-os 36,2 százalékhoz képest.
Malu Dreyer Rajna-vidék-pfalzi miniszterelnök, az SPD vezetője ugyanakkor egy boldog estéről beszélt sajtótájékoztatóján.
"Ha kormányalakításról van szó, úgy számomra világos, hogy a lámpa sikertörténetére fogok alapozni" - utalt Dreyer a piros pártszínt viselő szociáldemokraták, a sárga liberálisok és a Zöldek eddigi együttműködésére.
A Zöldek és a szociáldemokraták így várhatóan ismét megszerzik a kormányalakítás lehetőségét Baden-Württembergben, valamint Rajna-vidék-Pfalzban.
A választás egyik nagy kérdése az utóbbi napokban visszaélésgyanúba keveredett szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselők miatt nyomás alá került Kereszténydemokrata Unió (CDU) szereplése volt.
A szövetségi politikában az első számú erő szerepét betöltő jobbközép párt Baden-Württembergben 2016 után ismét a második helyen végzett, 24,1 százalékos eredménnyel. Rajna-vidék-Pfalzban is újra a második legnagyobb frakciót alakíthatják meg a Landtagban, a szavazatok 27,7 százalékával.
Ez jelentős visszaesés a 2016-ban Baden-Württembergben szerzett 27 százalékhoz, valamint a Rajna-vidék-pfalzi 31,8 százalékhoz képest.
Baden-Württembergben a Zöldek és a CDU után a kereszténydemokratáktól jobbra álló Alternatíva Németországnak következik (AfD) 9,7 százalékos eredménnyel, amely gyengülés a 2016-os 15,1 százalékhoz képest. Az SPD baden-württembergi tartományi szervezete ugyancsak a szavazatok 11 százalékát szerezte meg, gyengülve az öt évvel ezelőtti eredményükhöz - 12 százalék - képest. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) erősödött, a szavazatok 10,5 százalékát kapta az öt évvel korábbi 8,3 százalék után.
Rajna-vidék-Pfalzban az SPD és a CDU után a harmadik számú erőt jelentő Zöldek 9,3 százalékot szereztek a 2016-os 5,3 százalék után. Negyedik helyen az AfD végzett 8,3 százalékos eredménnyel, gyengülve a 2016-os 12,6 százalékhoz képest. Az FPD öt éve 6,2 százalékot ért el, most 5,5 százalékot. Az 5 százalékos bejutási küszöböt átlépte a Szabad Választók (FW) pártja is, 5,4 százalékkal szerezve képviseletet a mainzi Landtagban.
Winfried Kretschmann baden-württembergi miniszterelnök, a Zöldek vezetője az urnazárás után közzétett első eredménybecsléseket követő nyilatkozatában jelezte, hogy nem ragaszkodik eddigi koalíciós partneréhez, a CDU-hoz, amellyel végig feszült viszonyban dolgoztak.
Azt mondta, a választás eredményét "nagy hálával és alázattal" fogadja, és a kormányfői munka folytatására vonatkozó megbízásnak tekinti. Ezért a Zöldek valamennyi "demokratikus" párttal megbeszélést kezdeményeznek a kormányzati együttműködés lehetőségéről - tette hozzá Kretschmann, akinek pártja már régen világossá tette, hogy sok koalíciós formát elképzelhetőnek tart, de az AfD-vel semmi szín alatt nem hajlandó együttműködni.
