Nemcsak az egészségügyi intézmények számára jelent óriási terhelést az, hogy mind több fertőzött szorul kórházi ellátásra, hanem az Országos Mentőszolgálatnak is. Lapunk úgy értesült, hogy a héten több olyan nap is volt, amikor a 900-at közelítette a kórházba szállított igazolt koronavírusos és a Covid-gyanús betegek száma. Igaz, a teher területileg nem kiegyenlített: Zalában például tíz alatti esetszámról értesültünk, míg ugyanezen a napon a Komárom-Esztergom megyei kórházakba közel félszáz beteget szállítottak.
Egyelőre nincs jele annak, hogy csökkenne a nyomás az egészségügyön: tegnap az új fertőzöttek száma 8312-re nőtt. Kórházban 8329 embert ápoltak, közülük már 911-en szorulnak lélegeztetőgépre. Ez pedig már közel van ahhoz a kritikus határhoz, amelyről Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora beszélt decemberben: „A magyar egészségügy teherbíró képessége 1000 lélegeztetett beteg körül határozható meg.” Még hétfőn megkerestük a rektort, hogy megtudjuk, ma is hasonlóan látja-e ezt. Csütörtökön azt közölte lapunkkal: mivel az egészségügyi dolgozók elsőként kaphatták meg a védőoltást, az „ellátók – számításaim szerint – a korábbiakhoz képest 20-25 százalékkal jobban terhelhetők.” Vagyis ez alapján szerinte 1200-1250 lehet a határ.
Lapunk más forrásból úgy értesült, hogy jelenleg 1900 darab lélegeztető-géppel is ellátott intenzív ágy áll rendelkezésre országosan, ebből pedig szerdán majdnem 400-at jelentettek szabadnak. Az már más kérdés, hogy rendelkezésre áll-e mindenütt kellő számú szakorvos és szakápoló. Különösen Merkely Béla állásfoglalásának tükrében tűnik meglepőnek Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csütörtöki kijelentése, ami szerint „a szabad ágykapacitás 13244, a szabad lélegeztetőgép-kapacitás pedig 1918 lélegeztetőgéppel felszerelt ágy.” Igaz, a miniszter nem intenzív ágyakról beszélt, és hangsúlyozta azt is: „van szabad kapacitás, de tudjuk, hogy a humánerőforrás biztosítása volt mindig is a legnehezebb.”
Mindez már csak azért is kulcsfontosságú, mert a hazai állapotok egyre aggasztóbbak: tegnap – amikor újabb 172 áldozatról számoltak be és az elhunytak száma 16497-re nőtt – kiderült, hogy Magyarország nemzetközi összevetésben még rosszabbul teljesít. A 444 szúra ki, hogy az Our World In Data nevű online adatbázis szerint egy helyet rontott hazánk: Magyarországon a hetedik legmagasabb az egymillió emberre eső halálozás. Ezen a listán már az olasznál is rosszabbak a magyar mutatók.
Ellentmondásos tendenciák terhelik az oltást is. Miközben a legalább egyszer beoltottak száma 1,107 millióra nőtt, a kormány már némiképp finomított rövid távú tervein. Korábban Orbán Viktor kormányfő még azt mondta: „Ha a kínai vakcinával is elkezdődhet az oltás, akkor húsvétig minden eddig regisztráltat be tudnak oltani, 2 millió 448 ezer embert.” Noha bevetették már a kínai vakcinát, Gulyás Gergely tegnap már úgy árnyalta a képet: „A regisztráltak számától függően beolthatják az időseket húsvétig.”
Tegnap kiderült, hogy az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte a Johnson and Johnson vakcinát is, amelyből a kormány 4,3 millió adagot kötött le. Ebből az oltásból, a többivel ellentétben, csak egyet kell beadni. Közben elkezdték postázni a vakcinaigazolványokat, igaz a Telex szerint itt is akadtak hibák: volt olyan irat, ami nem került be a központi egészségügyi adatbázisba, de aztán ezt javították.
