Bár az Egyesült Államokban január közepe óta leszálló ágban van a járvány, és az oltások beadása is felpörgött, az amerikai járványügyi hatóság (CDC) csak március 8-án adta ki első ajánlását az "elvileg védettek" számára. Ebben ráadásul azt írják, mivel még mindig nem lehet biztosan tudni, miként hat a vakcina a betegség terjedésére, nyilvános helyeken továbbra is ajánlott a maszkviselés, a távolságtartás, illetve érdemes kerülni a tömeget és a rosszul szellőző helyiségeket.
Ugyanakkor arra hivatkozva, hogy az oltás megelőzi a koronavírus okozta betegség súlyos lefolyását, úgy vélik azok, akik két héttel korábban megkapták a vakcina második adagját, más beoltott személyekkel zárt térben, maszk nélkül is találkozhatnak. Az ajánlás szerint egy beoltott háztartás tagjai találkozhatnak a család beoltatlan tagjaival maszk nélkül, zárt térben, kivéve, ha ők vagy velük együtt élő ember(ek) a koronavírus valamelyik rizikócsoportjába tartoznak.
Ha azonban egy másik beoltatlan háztartásból is jelen vannak, akkor már maszkot kell viselni és távolságot kell tartani. Az ajánlás szerint annak a beoltottnak, aki fertőzöttel találkozott, nem kell karanténba vonulnia vagy teszteltetnie magát, kivéve, ha tünetei vannak, illetve sokakkal él együtt, például idősotthonban, kollégiumban, börtönben.
Magyarország nem Amerika
Az Egyesült Államokban több mint 28 beadott vakcinaadag jut száz emberre, Magyarországon csaknem 15, és bár ezzel a negyedikek vagyunk Európában (az Egyesült Királyság, Szerbia és Málta után), az új fertőzöttek napi száma jelentősen emelkedik, így az amerikai ajánlások nem lehetnek érvényesek ránk. A neve elhallgatását kérő magyar virológus a Qubitnek azt mondta, a CDC ajánlásait azért sem lehet Magyarországon alkalmazni, mert eddig nem látott gyorsasággal terjed a koronavírus, és ahogy az amerikai hatóság is írta, nincsenek tudományosan igazolt adatok arról, hogy a vakcina hogyan hat a fertőzés terjedésére. Tehát akit beoltanak,
A „vírus olyan szinten terjed most, hogy jelentős esély van beoltott emberek és a vírus találkozására, ami a vírus változásait törvényszerűen a vakcinák hatása ellen tereli.” Fontos, hogy a beoltottak is minél kevésbé találkozzanak a kórokozóval – hangsúlyozta a szakember, aki szerint ugyanakkor az óvintézkedések módosulhatnak, ha a fertőzésszám csökken, az átoltottság mértéke pedig nő.
Arra a felvetésre, hogy Izraelben a vírus gyors terjedésének időszakában a szövődmények következtében meghaltak 5,7 százaléka, a súlyosan megbetegedők 4,4 százaléka előzőleg megkapta a Pfizer-vakcina mindkét adagját, a virológus úgy reagált, a védettség nem százszázalékos, de ez korántsem jelenti azt, hogy a vakcinák nem érnek semmit, az átoltottság növekedése idővel a fertőzés gyakoriságának jelentős csökkenéséhez vezet. Az, hogy most korlátozni kell magunkat, a kórházak és a társadalom alapműködésének védelmében történik, az oltás valóban fény az alagút végén – fogalmazott.
Arról, hogy a vakcinák mennyire védenek a fertőzés továbbadásától, egyelőre csak „csöpögnek” az adatok. Úgy tűnik, mintha bizonyos oltások bizonyos országokban a gátolnák a fertőzés terjedését is, de erről nincsenek még tudományos publikációk. A továbbadás esélye, mint minden fertőzésnél, a koronavírus esetében is függ a kórokozó beviteli mennyiségétől, és az sem mindegy, hogy hol, milyen mértékben, és hogyan immunizálódtunk. Természetes fertőzésnél többféle antitest működik, és nagyobb eséllyel kialakul a nyálkahártya-immunitás is. Az izomba adott vakcina inkább szervezetszintű immunitást alakít ki, „nem biztos, hogy a vakcina a nyálkahártya-immunitást is a megfelelő mértékben hergeli föl” – fogalmazott a szakember.
A természetes immunizáltságról időbeli kifutásáról több adat áll rendelkezésre, mint az oltással szerzettről. Átvészelt betegség esetén a publikált adatok szerint 8 hónapig nagyon jó immunitással számolhat a fertőzöttek 90 százaléka, de a védettség akár tovább is tarthat. Ám, hogy ez a gyakorlatban hogyan jelentkezik, megint olyan kérdés, amelynek a megválaszolására még várni kell. A virológus azt ajánlja, hogy amíg a lakosság kellő hányada nincs átoltva, a szokásos óvintézkedéseket figyelembe véve járjunk el, azaz maszkban és szabad téren vagy jól szellőztetett helyen találkozzunk másokkal.
Mutációk
A SARS-CoV-2 újabb és újabb változatainak megjelenésére számítani kell, de a szakember szerint átlagemberként ezeknek nincs olyan nagy jelentősége. Az, hogy a dél-afrikai variánsra például az AstraZeneca vakcinája a Dél-afrikai Köztársaságban nem hatott, nem univerzális érvényű, mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen populációban alkalmaznak egy oltóanyagot. A vakcina jelentősen csökkenti a vírus esélyeit, még ha a dél-afrikai változattal is kerül szembe. A brit variáns terjedésének mértéke meglepte a szakembereket, de még az sem tette hatástalanná a vakcinákat,
Nem csak az oltásig kell kibírni
Mivel a klinikai tesztek a forgalomban lévő oltóanyagok esetében két dózisra mérték a hatásosságot, ne higgyük, hogy egy adag is véd, még akkor sem, ha jönnek ilyen megfigyelések. Amíg nincs tudományos igényességgel kikutatott klinikai eredmény az első adag hatásosságáról, ne érezzük magunkat teljes biztonságban – hangsúlyozta a szakértő
A portál különböző helyzeteket felvázolva kérdezett rá, oltás után kivel és hogyan lehet találkozni, a szakember válaszaiból úgy tűnik, további
Azt, hogy mikor lehet maszk nélkül zárt térben találkozni, „egyelőre botorság lenne megjósolni, ahhoz túlságosan összetett a helyzet” – fogalmazott. „Gondolkozzunk virológusként, és ameddig lehet, ne adjunk esélyt a koronavírusnak. Ha meg is látogatjuk a nagymamát, tartsuk be a jól megtanult óvintézkedéseket.”
Arra a kérdésre, hogy a beoltott idősek és a beoltatlan gyerekek mikor jöhetnek biztonságosan össze egy lakásban, a szakember azt válaszolta, hogy ez is az átoltottság és a vírus terjedésének mértékétől függ. Befolyásolja a variánsok előfordulása, a fertőzöttség alakulása, a fiatalok immunitása és az átoltottság. A virológus megnyugtatott: azért nem tíz évről van szó, „de nem érdemes ezzel kapcsolatban semmilyen politikai jóslatot készpénznek venni.”
A virológus szerint mindenhol vannak olyanok, akik óvatlanok, vagy csak akkor hajlandók tudomásul venni a betegség létezését, amikor szembesülnek a következményeivel. Erre az esetre az amerikai szakértők – még a sokkal kedvezőbb járványhelyzetben is – azt javasolták, hogy a szabályokra fittyet hányó ismerőssel a már beoltottak inkább csak sétáljanak egyet a természetben, vagy egyenek elviteles ételt a szabadban, távolságtartással.
Mikortól véd?
A védettség kialakulásának ideje a vakcinától függ, amelyet az oltópontokon mondanak el. Óvatosságra a virológus szerint akkor is szükség van, ha már eltelt a kellő idő a második dózis után. A Pfizer-vakcinánál a második adagot követő hét nap után alakul ki a védettség, más források szerint ahogy a Modernánál, ennél is két hetet kell várni, a Sinopharmnál és az AstraZenecánál is egy-két hétről beszélnek. A Szputnyik V vakcinánál az első dózis után 21 nappal állapították meg a 91,6 százalékos hatásosságot.
