Magyarországon a független Klubrádiótól vitatható alapon megvonták a sugárzási frekvenciát. Lengyelországban egy törvénytervezettel igyekeznek megnehezíteni, hogy a független sajtótermékek megfelelő reklámbevételhez jussanak. Szlovéniában a kormány a támogatás megvonásával próbálja aláásni az állami hírügynökség függetlenségét, a kormányfő pedig folyamatos verbális támadásokat intéz újságírók ellen. Ezek a legfrissebb fejlemények, amelyek miatt az Európai Parlament politikai csoportjainak többsége aktuálisnak ítélte egy újabb plenáris vita megtartását a sajtószabadság helyzetéről a három kelet-európai tagállamban.
Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke felszólalásában bejelentette, hogy figyelemmel kísérik a fejleményeket, és intézkedni fognak, ha úgy ítélik meg, hogy a nemzeti döntések sértik az EU szabályait, legyen szó akár az adózással, akár a távközléssel kapcsolatos jogsértésekről. A cseh nemzetiségű politikus közölte, hogy a jogállam tiszteletben tartásáról szóló, júliusban megjelenő éves országjelentésekben ismét értékelni fogják a média helyzetét a 27 tagországban. Emellett az uniós normák veszélyeztetésének kockázatai miatt elindított 7. cikkelyes eljárás keretében ugyancsak tárgyalni fognak a sajtószabadság állapotáról Magyarországon és Lengyelországban. Az alelnök beszámolt arról is, hogy a Bizottság még az idén javaslatot fog tenni a médiatulajdonlás és a politikai hirdetések átláthatóságát biztosító szabályozásra, és lépéseket fog tenni a jogi zaklatás jelensége ellen, amikoris politikusok és vállalatok persorozatokkal próbálják eltántorítani az újságírókat attól, hogy kritizálják őket. Jourová biztosította a hallgatóságát, hogy figyelemmel fogják kísérni, a tagállamok hogyan hajtják végre azt a friss előírást, amely kötelezi őket pártoktól független médiahatóság működtetésére. Jelezte egyúttal, hogy tervezik az Európai Bizottság eszköztárának kibővítését a sajtószabadság védelmére.
A parlamenti vitában felszólaló képviselők túlnyomó többsége sürgette az uniós intézményeket, hogy használják a rendelkezésükre álló eszközöket és tegyenek lépéseket a médiapluralizmus és -szabadság elleni támadásokkal szemben. Többen felszólították a tagállamok képviselőiből álló EU Tanácsot, hogy végre vigye dűlőre a 7. cikkelyes eljárást, és ítélje el a jogállamot sértő országokat. A francia zöldpárti Gwendoline Debos-Corfield a Népszabadságtól a Klubrádióig rövid felsorolást adott azokról a magyar médiumokról, amelyeket az elmúlt években “Orbán Viktor barátai elhallgattattak”. A DK-s Molnár Csaba úgy jellemezte a magyar közmédiát, hogy az közös gyakornoki programot indíthatna az észak-koreaival. A fideszes Hidvéghi Balázs viszont “mondvacsinált hisztériakeltésnek" nevezte a Klubrádióról és a többi, független magyar médiáról tartott vitát. A lengyel és a szlovén kormánypárthoz tartozó, valamint a populista és szélsőjobboldali hozzászólók visszautasították a bírálatokat és azt a “baloldal globális és átpolitizált propagandájának” nevezték.
A legnagyobb feltűnést a lengyel szocialista Robert Biedron keltette, aki felszólalási ideje alatt némán állt a pulpituson, egy feliratot tartva a szája előtt, amelyen ez állt: “Szabad médiát”.
