Az EU három intézményének - az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az EU Tanácsának - elnöke szerdán írja alá a rendezvény-sorozatról szóló együttes nyilatkozatot, rögzítve a célkitűzéseit, a struktúráját és a hatáskörét.
A nagyszabású konferencia ötlete Emmanuel Macrontól származik. A francia elnök két évvel ezelőtt egy olyan nagyszabású tanácskozás tervét vázolta fel, amelyen az európai polgárok közvetlenül beleszólhatnának a brüsszeli politikacsinálásba és meghatározhatnák, hogy merre haladjon az európai építkezés. Az elképzelést többek között a csalódás szülte, amiért a 2019-es európai parlamenti választásokon nem sikerült transznacionális pártlistákat állítani, és emiatt az Európai Bizottság elnöki székébe ültetni a győztes pártcsalád vezető jelöltjét.
Az alulról építkező, az EU demokratikus legitimitását erősíteni szándékozó konferencia ötlete nem keltett különösebb lelkesedést a tagállamokban, de védelmére kelt az uniós képviselő-testület, és kiharcolta, hogy Dubravka Suica személyében külön biztos foglalkozzon a témával az Európai Bizottságban.
A horvát politikusnak nem sok dolga akadt az elmúlt hónapokban, ami nagyrészt a koronavírus-járvány számlájára írható. Az eredeti tervek szerint a tanácskozás tavaly májusban nyílt volna meg, de a pandémiával járó korlátozások és az uniós intézmények közötti belharcok késleltették a megállapodást. A döntéshozók nehezen jutottak dűlőre arról, hogy ki vezesse a konferenciát, miután gyorsan szertefoszlatták a belga liberális EP-képviselő, Guy Verhofstadt ambícióit. Végül tipikus brüsszeli kompromisszum született: az esemény-sorozatot az EU három fő intézményének első embere tiszteletbeli elnökként irányítja majd egy végrehajtó bizottság segítségével.
A rendezvény-sorozatról készült nyilatkozat szerint a polgárok minden olyan témát megvitathatnak, amelyeket valóban fontosnak tartanak a kontinens jövője szempontjából. Egy kedden megjelent felmérés szerint a 27 országban élők túlnyomó többsége, 45 százaléka az éghajlatváltozást tekinti az Unió jövőjét érintő legfőbb kihívásnak, míg második helyen a terrorizmust és az egészségügyi veszélyeket említették. A magyar válaszadók többsége, 42 százaléka a terrorizmust nevezte meg a legfontosabb problémának.
A kontinens jövőjéről szóló konferencia keretében az európaiak helyi, regionális, nemzeti és európai tanácskozásokon valamint online fórumokon, illetve egy többnyelvű digitális platformon cserélhetnek majd véleményt. Félévente plenáris ülésen összegzik az eredményt, amelyen a három intézmény, a nemzeti parlamentek, a civil szervezetek és az érdekeltek képviselői fognak részt venni. A vitasorozatot 2022 tavaszán, a francia soros EU-elnökség idején iránymutatások elfogadásával kívánják lezárni.
