Zöldzóna;globális felmelegedés;élet;

Képünk illusztráció

- Élhetetlenné teheti a trópusokat a globális felmelegedés

Bizonyos hőmérséklet és páratartalom felett a bőr hőmérséklete nem képes hűteni a testet, aminek végzetes következményei lehetnek.

A globális felmelegedés élhetetlenné teheti az ember számára a trópusi régiókat. A növekvő hőség és páratartalom a világ népességének egy részét halálos körülmények közé szoríthatja egy új kutatás szerint. Amennyiben nem sikerül a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti korhoz képest 1,5 Celsius-fokban korlátozni, az Egyenlítő két oldalán lévő trópusi égövi területek olyan régiókká válhatnak, amelyek már túllépik az emberi alkalmazkodóképesség határait – olvasható a tanulmányt szemléző The Guardian online kiadásában.

Az emberi testhőt szabályozó képesség a környező levegő hőmérsékletétől és páratartalmától függ. Az emberi test maghőmérséklete viszonylag stabilan 37 Celsius-fokon marad, míg a bőr hűvösebb, hogy a test belső részeiből a hőt elvezesse. Bizonyos hőmérséklet és páratartalom felett azonban a bőr hőmérséklete megemelkedik, és nem képes hűteni a testet, aminek halálos következményei lehetnek.

„Ha túl magas a páratartalom, testünk nem képes hűteni magát izzadás révén. Ezért olyan fontos a páratartalom figyelembe vétele egy adott hőmérsékletű helyszín élhetőségének vizsgálatakor. A magas maghőmérséklet veszélyes vagy akár halálos is lehet” – mondta Csang Ji, a Princeton Egyetem kutatója, a Nature Geoscience című tudományos lapban megjelent kutatás vezetője.

Melegebb hőmérsékleten a testünk hűtése azonban kizárólag a bőr felszínén keletkező izzadságcseppek elpárologtatásával lehetséges. A lehető legalacsonyabb hőmérsékletet, amelyet víz párologtatásával a levegő adott körülményei között el lehet érni, wet bulb hőmérsékletnek (WBT) hívják.

Miért nedves izzó?Azért hívják wet bulbnak, vagyis nedves izzónak ezt a hőmérsékletet, mert kiszámításához a hőmérő higanyt tartalmazó üveggömböcskéjét nedves szövetbe burkolták, így utánozva az emberi szervezet bőrön keresztül folyó párologtatását és hűtését.

Százszázalékos relatív páratartalom esetén a WBT hőmérséklete megegyezik a levegő hőmérsékletével, mivel több víz nem párologhat el, ezért hűteni sem lehetséges így.

Ha a hőmérséklet és a relatív páratartalom kombinációja elér egy bizonyos szintet, akkor a test az izzadással már nem képes megfelelően lehűlni. Különösen akkor, ha a test fizikailag aktív, nagyon sok felesleges hőt termel, amelyet nem tud leadni rossz WBT körülmények között, ez pedig gyorsan hőgutához, akár halálhoz is vezethet.

A világ hőmérsékletének emelkedését 1,5 Celsius-fokban kell korlátozni ahhoz, hogy elkerüljék a trópusi területek 35 Celsius-fokos WBT fölé emelkedését, ez ugyanis már káros az emberi szervezet számára. A trópusokon az 1,5 Celsius-fokos határ alatt is veszélyes körülmények alakulhatnak ki, a tanulmány ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy egyfokos WTB növekedésnek olyan káros egészségügyi hatásai lehetnek, mint több Celsius-foknyi hőmérséklet-emelkedésnek.

A világ népességének mintegy 40 százaléka él trópusi országokban, az arány azonban a globális populáció felét is elérheti 2050-re, mivel a régióban többnyire fiatalok élnek.

Korábban a városvezetés azt közölte, pár megbetegedés és leáll a közlekedés.