Ez a program az elképzelések szerint olcsóbb lenne és csak a közszolgálati funkcióit látná el, információkat szolgáltatna, kulturális és oktatási programokat sugározna. A szórakoztató-, a sport-, és gyermekműsorok így a magántelevíziók dolga lenne.
Németországban rendkívül gazdag a közszolgálati televíziós műsorkínálat. A Das Erste, vagy ARD, illetve a ZDF nem csak egymástól függetlenül működnek, hanem saját egyéb csatornákkal is rendelkeznek. De közös programokat is üzemeltetnek (3sat, arte, Kika, Phoenix). Emellett a tartományok is önálló közszolgálati programokat is működtetnek.
Már régóta felmerült a lehetősége a közszolgálati televíziós hálózat reformjára vonatkozó igény, ugyanakkor az ARD és a ZDF esetleges összevonása sokak számára régi történelmi hagyomány felrúgását jelentené. Sajátos, hogy épp a kereszténydemokraták egy csoportja részéről merült fel az ötlet. Az ugyanis, hogy önállóan működhet két közszolgálati csatorna, a modern állam atyja, Konrad Adenauer, a CDU egykori legendás kancellárjának köszönhető. A Die Welt ezért a fúzió ötletét így kommentálta: „uniópárti akció Adenauer ellen”. A kereszténydemokrata politikus, az Európai Unió egyik alapítója, már az ötvenes években látta, hogy a televízió a politika legfontosabb eszközévé válik. De azért is akart két programot, mert az ARD-t túl baloldalinak találta. Az ARD 1950-ben, a ZDF 1963-ban jött létre.
A CDU/CSU gazdasági szárnyának fúzióra vonatkozó felvetését a ZDF komikusa, Jan Böhmermann is kifigurázta. Szerinte a konzervatív csoportnak inkább a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) párttal kellene egyesülnie. „Ez sokkal olcsóbb, a programot tekintve észszerű lépés lenne” – írta ironikusan a Twitteren.
Korábban az uniópártoktól jobbra álló FDP is előállt egy ilyen tervvel azt kérdezve, miért kell fizetniük azoknak is a ZDF és az ARD műsoraiért, akik nem is nézik őket?
A német közszolgálati programhálózat nem csak sokszínűsége, hanem kiegyensúlyozottsága és a szélsőségek teljes elutasítása miatt sem hasonlítható a magyarhoz. Németország büszke is arra, hogy ilyen széleskörű hálózat alakult ki, amely biztosítja a pluralizmust és erősíti a demokratikus intézményrendszert. Az esti hírműsor, az ARD Tagesthemen, illetve a ZDF heute journal című programja közvéleményformáló jelentőségű, nincs is hozzájuk fogható a médiapalettán.
A fúzió felvetése ezért a német demokráciát érintő kérdés is. Ezért is lett hatalmas a felháborodás és ezért is valószínűtlen a megvalósítása. Mint a Redaktionsnetzwerk Deutschland honlapján írta, „aki komolyan felveti azt, hogy át kell adni a magántelevízióknak a terepet a szórakoztatás tekintetében, vagy rég nem látott magántelevíziós műsort, vagy nem tudja megkülönböztetni a családbarát showműsorokat az agresszív maszlagoktól”.
Az azonban tény, hogy egyre több szó eshet a közszolgálati hálózat reformjáról, jegyzi meg az osztrák Die Presse. Szász-Anhalt tartományban például a ZDF megvétózta az üzemeltetési díj emelését, ezzel a teljes szövetségi szintű árnövekedést is megakadályozta. A kérdésben a karlsruhei székhelyű alkotmánybíróság mondja ki az utolsó szót. A döntésig a német előfizetők 17,50 eurót fizetnek a közszolgálati csatornákért, ha az alaptörvény felett őrködő testület jóváhagyja az emelést, akkor a díj 18,36 euróra változik. Bár a különbség jelentéktelennek tűnik, az évi nyolcmilliárd euróból gazdálkodó közszolgálati programoknak ez egyáltalán nem mindegy. Ha ugyanis marad az alacsonyabb díj, akkor e programoknál szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat.
