Borogyinónál Kutuzov tábornok alaposan kivéreztette az orosz hadsereget. A „véráldozat” működött, a magát győztesnek hirdető francia had (egyébként az orosz sereg is ekképp méltatta magát) gerince megreccsent, így amikor alkalom adódott rá, Kutuzov és a csikorgó tél komótosan felmorzsolta Napóleon erőit. Kortársai közül sokan bírálták, hogy a felperzselt föld taktikáját alkalmazta, és még Moszkvát – igaz, erősen elszenesedett állapotban – is odavetette a franciák császárának. Az idő őt igazolta, megmentette Szent Oroszországot, és lehetővé tette, hogy a kor szuperhatalmává izmosodjék. A tanulság Machiavelli közhellyé kérgesedő mondása: az elért cél szentesíti az eszközt.
Az egészségügyi rendszert oldalba rúgó kormányzati intézkedések esetében egyelőre csak az eszköz látszik: az orvosok és a szakdolgozók jogállását és életét alakító, újraírt szabályok. Illetve ismertek még a jogszabály hatályba lépésének a következményei: a mintegy 110 ezer egészségügyi dolgozóból 5 ezer nem szignálta az új szerződést. Hadd álljon itt az országos kórház-főigazgató kedves kommentje, miszerint így egyértelműen nem romlik majd a betegellátás színvonala, hanem jobbul. Ha ez így megy, akkor talán az orvosok és ápolók felét ki kellene rúgni, és a gyógyítási nívó nagyszerűségét mérni sem lehet majd.
De vissza a kormány céljaira. A hivatalos verzió szerint a betegekért teszi mindezt a kabinet, hogy klasszabbul törődjenek velük, és senki ne maradjon ellátás nélkül. Csak ha valaki egy háromlábú szék egyik tartóoszlopát (vagy csak a felét) lefűrészeli, az ülőalkalmatosság borul. Ahogy az így is recsegő/fújtató egészségügyből sem lehet büntetlenül kivonni embereket. Persze ehhez a felismeréshez nem kell lumennek lenni – úgyhogy valószínűleg a hatalom is tudatában van mindennek. Hogy mégis mi motiválja a kabinetet, arról legfeljebb összeesküvés-elméleteket lehet építeni. Például van a bűnátpakolási tétel: ha tudod, hogy rosszat tettél, kelts olyan látszatot, mintha más lenne a hibás. Ez a jelen helyzetben annyit tesz, hogy ha az egészségügy egyértelműen összeomlik a harmadik hullám miatt (jórészt azért, mert az állam nem tett semmit, hogy megtámassza az ellátórendszert), akkor idéz elő olyan helyzetet, hogy ezt másokra kenhesse, például a gyógyítás robotosaira. Akik nem átallnak a járvány közepén felállni, miközben a kormány most pumpálta fel a béreket.
Szóval meglehet, pontosan tudta a kabinet, mit idéz elő. És egy jó bűnbak minden pénzt megér. Ahogy valószínűleg a vakcinabeszerzésnél sem bénakacsáskodott a kormányzat, amikor nem hívta le a Magyarországnak biztosított, uniós beszerzésű Moderna-vakcinát. A kabinet szerint az a baj, hogy drága, így a kormány a kínai oltóanyagra vetődött. Gulyás Gergely szíves közlése szerint a kétadagos Pfizer-oltás költsége mintegy 24 euró (jelenlegi áron mintegy 8650 forint), ennyit kóstál a Sinopharm vakcinája a hivatalos verzió szerint, és tényleg, a Moderna kicsit drágább, viszont modernebb a hatóanyaga. Az már csak a hab a tortán, hogy a világ egyik legrangosabb orvosi folyóirata, a The Lancet szerint a kínai vakcina a legdrágább, körülbelül 18 ezer forint. De igazából nem az ár számít, hanem a lehetőség. A Pfizer- és a Moderna-beszerzést látja az EU, a kínai oltóanyag vásárlását nem. Tessék hát elgondolni, utóbbi milyen lehetőségeket jelent. (Nem akarván determinálni senki gondolkodását, nem írom ide, hány vizsgálatot folytat az Európai Csalás Elleni Hivatal [OLAF] Magyarországgal szemben az uniós pénzek kreatív felhasználása miatt, ahogy a piaci ár többszöröséért beszerzett, de legalább használhatatlan lélegeztetőgépeket sem hozom ide.)
Ahhoz viszont kétség sem fér, hogy pontosan tudta a hatalom, mit csinál, amikor arra az ellenzéki felvetésre, miszerint anyagi okok miatt nem vett eleget a legmodernebb nyugati vakcinából a kormány, Dömötör Csaba államtitkár gyurcsányozott egy kiadósat. És azonnal párba állította a gumilövedéket és a vakcinát, mondván: 2006-ban Gyurcsány az előbbivel rontott nemzetére, most pedig oltásellenességgel. A jelek szerint azonban ennél izmosabb bűnbakra lesz szükség (lásd fent: az áruló orvosok és ápolók), ugyanis az oltásellenesség vádja nem viszi el a hátán a kampányt.
Persze pénzük van, bűnbakjuk van, mi bajuk lehetne? (Főleg, hogy már be is oltották őket.)
