A nem csak esztétikai problémát jelentő túlsúly az esetek többségében sokkal összetettebb probléma annál, a még mindig elterjedt vélekedéssel, hogy kevesebbet kell enni annál, mint amennyit a szervezet felhasznál. Az elhízás világnapja alkalmából a Bécsi Orvosi Egyetem és a Bécsi Általános Kórház arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhízottak diszkriminációja társadalmilag még mindig elfogadott. Ráadásul az érintetteket sokszor nem tájékoztatják időben a kezelési lehetőségekről, illetve megnehezítik a hozzáférésüket ezekhez.
Testsúlyuk nemcsak a közérzetüket befolyásolja, de óriási egészségügyi kockázatot is jelent. Az érintettek ugyanis gyakran szenvednek szív- és érrendszeri betegségektől és cukorbetegségtől.
Még mindig nagyon gyakori az elhízás stigmatizálása: az érintetteket nem tájékoztatják időben a lehetséges kezelésekről, illetve megnehezítik a hozzáférésüket ezekhez. Noha létezik gyógyszeres kezelés a testsúly csökkentésére, az osztrák egészségbiztosítás például nem finanszírozza a gyógyszereket, a bariátriai (túlsúlycsökkentő) műtétekhez pedig főorvosi hozzájárulás és számtalan szakvélemény kell. Bár súlyos elhízás esetén hosszú távon a gyomor-bypass a leghatékonyabb megoldás – a legtöbb beteg tíz évvel a műtét után még mindig alacsonyabb súllyal él, mint előtte –, Ausztriában évente csupán az elhízottak kevesebb mint öt százalékánál végzik el ezt a beavatkozást – olvasható Bécs külképviseleti irodájának közleményében.
A WHO adatai szerint világszerte
A tapasztalatok szerint az elhízottak esetében sokkal súlyosabb például a koronavírus-fertőzés lefolyása is. Ezek a felismerések világszerte cselekvésre késztették az országokat: Nagy-Britanniában például különböző programokat indítottak az elhízás csökkentésére a lakosság körében, Olaszországban, Németországban, Portugáliában és Hollandiában pedig törvénybe foglalták, hogy
Magyarország: súlyos bajok
Magyarországon Európában a legrosszabb a helyzet: a felnőtt lakosság 30 százaléka elhízott, a túlsúlyosak aránya pedig ennél is több. Mint megírtuk, egy felmérés szerint 100 emberből 87 elégedetlen a testsúlyával, az emberek többsége pedig rosszul is ítéli meg azt. A válaszadók 30 százaléka azt mondta, hiába mozog és figyel az életmódjára, nem tud fogyni, 40 százaléknak pedig megfordult a fejében, hogy elhízása betegség, amelyet gyógyítani kell. A többség saját magát hibáztatja a túlsúlyáért.
Az elhízás komplex betegség, amelyet komplex módon is kell kezelni – mondta Simonyi Gábor, a MOMOT főtitkára. A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központjának vezető főorvosa szerint önmagában a diéta és a testmozgás csak az esetek kis részénél eredményez tartós fogyást, sokszor gyógyszeres kezelésre is szükség van – olvasható a MedicalOnline-on, a felmérés eredményeit bemutató sajtóbeszélgetés összefoglalójában.
A fogyás befolyásolja a kísérőbetegségeket, amelyekről sok esetben a betegek nem is tudnak, mert hosszú ideig nem okoznak panaszt. Megszűnhet a 2-es típusú cukorbetegség, szelídülhet vagy el is tűnhet a magas vérnyomás betegség, jelentősen csökkenhetnek a mozgásszervi elváltozások panaszai is.
A magyar társadalombiztosítás annak ellenére nem támogatja a fogyókúrát támogató, vényköteles készítményeket, hogy az alkalmazásuk nemcsak a súlyfeleslegtől szabadítja meg a beteget, de hosszú távon jelentősen mérsékli az infarktus vagy a stroke kockázatát.
Az elhízás globális terhe – a társbetegségek kezelését is ide számítva – 800 milliárd dollár, amely a becslések szerint 2025-re meghaladja az 1000 milliárdot, ez kevesebb lenne, ha időben kezelnék az elhízott betegeket.
A Bécsi Orvosi Egyetem, a MedUni Wien és a Bécsi Általános Kórház, az AKH szakértői olyan platformot szeretnének létrehozni, amelynek segítségével az érdeklődők pontosan tájékozódhatnának az elhízásról mint betegségről, annak következményeiről és kezelési lehetőségeiről. Ezért a kórház és az egyetem orvosai március 4-én, 16 órától A túlsúly kezelése – a szövődmények megelőzése címmel online - német nyelvű - tájékoztatót tartanak.
