Az Utcajogász Egyesület több, mint tíz éve nyújt ingyenes jogi segítséget rászoruló embereknek, akik szegénységben, különösen bizonytalan lakhatási helyzetben vagy hajléktalanságban élnek. 2021 februárjában elindította a végrehajtási eljárásokkal és a végrehajtási törvénnyel foglalkozó projektjét. Azon fognak dolgozni, hogy az adósok jogait és érdekeit indokolatlanul és méltánytalanul sértő jogszabályi rendelkezéseket módosítsák, valamint hogy a végrehajtók gyakorlatában megjelenő problémák, jogszerűtlen eljárások megszűnjenek. A tíz év a tapasztalatai alapján választották ki a beavatkozási területeket.
Az egyik konkrét probléma, amire a projekt fókuszál, a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.) 2020. július 3-i módosítása. Ezzel kapcsolatban az egyesület már tavaly az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult. Beadványban azt kérte, a hivatal vizsgálja felül, az eladósodottak tulajdonainak értékesítésére kiírt árverésekkel kapcsolatos jogszabály-módosítások összhangban vannak-e az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseivel. Álláspontjuk szerint a törvény 2020. július 3-án az Országgyűlés által elfogadott módosításai sértik az adósok jogait.
A Vht. módosított rendelkezéseinek többsége 2021. január 1-től lépett hatályba, és érinti az ingó- és ingatlanárverés szabályait is. A Vht. korábbi hatályos rendelkezései szerint az ingó árveréses értékesítésére 30 nap áll rendelkezésre, ha ez nem jár sikerrel, akkor második árverést kell elrendelni 30 nappal később, az adósnak ennek köszönhetően további 30 napja van arra, hogy törvényes jogaival (fellebbezés, felülvizsgálati vagy halasztási kérelem benyújtása) élni tudjon. A módosítás szerint azonban elég egy árverést tartani, az irányár 15 naponkénti csökkentésével lehet vételi ajánlatot tenni (15. napig a kikiáltási ár 75 százalékáért, 30. napig 50 százalékáért, 45. napig 25 százalékáért, 60. napig 1 százalékáért). A módosításra az indoklás szerint azért van szükség, mert így lerövidül az eljárás. Az ingatlanok esetében eredménytelen árverés esetén 60 nappal később lehetett újabb árverést kiírni, a módosítás szerint ez is változott, a 20. napig a lakó- és nem lakóingatlan kikiáltási árának legalább 90 százalékáért, a 40. napig lakóingatlan esetében legalább 80, nem lakóingatlan esetén legalább 70 százalékáért, 60. napig pedig 70, illetve 50 százalékáért lehet vételi ajánlatot tenni. A utcajogászok szerint a módosítással sérült az Alaptörvényben minden állampolgárt megillető jog a tisztességes eljáráshoz.
A szakaszolással az adósnak nem marad ideje élni jogorvoslati lehetőséggel, ha például az első szakaszban érvényes ajánlat érkezik. A Vht. szerint az adósnak joga van végrehajtási kifogást igénybe venni, ha a végrehajtó súlyos szabálysértést követ el és ezzel sérti az adós jogait. Fellebbezést is benyújthat, illetve kérheti az eljárás felfüggesztését, a kérelem elbírálására a bíróságnak tizenöt nap áll rendelkezésre, viszont a kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya, így ha az adós joga sérül, akkor az árverés szakaszolásával nem marad jogorvoslati lehetősége. A tisztességes eljárás fontos része a „fegyverek egyenlőségének elve”, ami azt is jelenti, a jogorvoslatra biztosított időnek elégnek kell lenni arra, hogy a felek élni tudjanak ezzel az alkotmányos garanciával. Az Alaptörvény védi a tulajdonjogot is, amikor rögzíti, hogy „mindenkinek joga van tulajdonhoz és az örökléshez”. Ez a jog súlyosan sérül, amikor a jogszabály lehetőséget nyújt a tulajdon rendkívül alacsony árú (akár az érték egy százalékáért) eladására, ami az adós helyzetét sem oldja meg, nem jelent számára megoldást az adóssága rendezésére. A nagyon alacsony áron történő árverés a végrehajtást kérő jogát is sérti, hiszen ebben az esetben nem jut hozzá az általa követelt összeghez.
