Kósa Lajos;

- Polt Péter Mátészalkára küldené a Kósa-ügyről kérdező Csárdi Antalt

A „csengeri örökösnő” és a fideszes politikus egyre szürreálisabb történetében a tavalyi vádemelés óta nincs újabb nyomozás.

A nyomozó hatóság a nyomozást befejezte és a Mátészalkai Járási Ügyészség vádiratot nyújtott be a Mátészalkai Járási Bírósághoz. A vádirat minden bűncselekménynek minősíthető magatartást és azok bizonyítékait magába foglalja ­– írta szerdán szó szerint Polt Péter legfőbb ügyész az őt a „Kósa-ügyekről” írásban kérdező Csárdi Antal LMP-s országgyűlési képviselőnek adott válaszában. Megjegyezte:

„A büntetőeljárás során feltárt tények a bíróság nyilvános ülésein, tárgyalásain megismerhetők.”

A dátum fontos, ugyanis a szerdai válasz az ellenzéki politikus február 16-án benyújtott kérdéseire érkezett, ám a legfőbb ügyész által emlegetett vádemelés tavaly novemberi. A Kósa Lajos fideszes parlamenti képviselőt is érintő „csengeri örökösnő” ügye három éve robbant ki.

Sz Sz. Gáborné hét éve azzal csalt ki 780 millió forintot az áldozataitól, hogy a pénz a külföldön meghalt édesapja után járó 1300 milliárd forintos hagyaték felvételéhez kell. Az apja akkor még élt. A csengeri asszonynak többek közt Kósa Lajos is hitt. Az asszony befektetési tanácsokat kért a Fidesz politikusától, akivel többször is találkozott, és egy megállapodást is aláírtak közjegyző előtt.

A szövevényes ügy azután pörgött fel ismét, hogy napvilágra kerültek a rendőrségi vallomások:

„A nyilvánosságra hozott információk szerint Kósa Lajos három alkalommal tervezte a csengeri örökösnővel együtt, hogy a német pénzügyminiszterrel találkozzanak. Meggyőződésem szerint ez kimeríti a befolyással üzérkedés tényállását”– vetette fel Csárdi Antal.

Mint írta, ráadásul az országgyűlési képviselő tanúvallomásában azt állítja, hogy soha nem fogadott el ajándékot a csengeri örökösnőtől, de az eljárás során okirattal tudták a hatóságok bizonyítani, hogy Kósa Lajos ajándékot fogad el Sz. Gábornétól.

„A hamis vallomástétellel kapcsolatban foganatosítottak-e bármilyen eljárási cselekményt?”– érdeklődött tovább.

Az LMP-s politikus arra is kíváncsi lett volna, miért nincs folyamatban eljárás okirathamisítás miatt, amikor Kósa Lajos édesanyja azt állítja vallomásában, hogy nem az ő aláírása van az ajándékozási okiratokon, tehát valaki meghamisította azokat.

Polt Péter a levélben annyit írt még, hogy a különösen nagy kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt indult nyomozásban korábban Kósa Lajost tanúként hallgatták ki, és – utalva a képviselői kérdésekre – „a nyomozó hatóság az eljárásban hivatalból vizsgálta a büntetőjogilag releváns tényeket”.

Azonban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség 2020. november 23-i, a csengeri örökösnő ügyében történt vádemelést követően kiadott közleménye egyik felvetett bűncselekményről sem szól, és csak egy vádlottról ír.

„A jelenleg is letartóztatásban lévő vádlottat a Mátészalkai Járási Ügyészség 20 rendbeli csalás bűntettével vádolja. Amennyiben a vádlott az előkészítő ülésen beismerő vallomást tenne és lemond a tárgyaláshoz való jogáról, az ügyészség szerint 10 év börtönbüntetést és 10 év közügyektől eltiltást kellene vele szemben kiszabni”– olvasható a vádirat lényegének ismertetésében.

Az ügyben kedden a Legfőbb Ügyészség külön közleményt is kiadott, amelyben „visszautasítja azokat a politikailag motivált feltételezéseket, hogy törvénysértően vagy szakszerűtlenül járt volna vagy járna el az úgynevezett csengeri örökösnő ügyében”. Annyi újdonság szerepelt még a közleményben, hogy Kósa Lajosról azt írták le mintegy összegzésképpen: 

„kára nem keletkezett, így az ügyben nem szerepel sértettként”.

Vasárnap veszélyeztette a közlekedőket Budapest XVII. kerületében, kedden már gyanúsítottként hallgatták ki a sofőrt.