Az első számú német virológus szerint Németországban már megindult a járvány 3. hulláma, egyik kollégája pedig úgy számol, hogy a következmények nagyjából ugyanolyan súlyosak lesznek, mint a 2. szakaszban. Droste, aki abban a berlini kórházban dolgozik, ahol a megmérgezett orosz ellenzéki vezetőt, Navalnijt kezelték, azért gondolja, hogy nem sikerült feltartóztatni a kórokozót, mert új mutánsok jelentek meg. Ugyanakkor némileg derűlátó, mert egy sor, védelemre szoruló rétegnél már jól állnak az oltásokkal és ez várhatólag csökkenti a halálos áldozatok számát. Viszont az általános immunitás még nem olyan szintű, hogy az akadályozná a betegség terjedését.
Egy saarbrückeni professzor szerint a vírusos esetek száma azért ugrott meg, mert felbukkant és nyomul a brit változat, amely jó 35 %-kal fertőzőbb, mint a hagyományos törzs. Egyre több helyen tarol és bizonyosan eléri a 90+-os korosztályt is. Emellett nagy gond, hogy a hónap közepe óta mind többen kilépnek az elszigeteltségből, mert alighanem belefáradtak a korlátozásokba. Sőt, nyitnak a fodrászok és más szolgáltatók, ez pedig szintén megteszi a magáért.
Az oltóanyagok hatása ugyanakkor egyelőre nem jelentkezik markánsan, ennek pedig az az oka, hogy a szert idáig csupán a lakosság 5 %-ának adták be. Változásra 30 %-tól lehet számítani, de a szakember szerint jó esetben júniusban eljuthatnak odáig.
A cseh elnök közölte, hogy országa nevében vakcinát kért Oroszországtól és Zeman úgy tudja, hogy Putyin teljesíti is a kívánságot. Mivel azonban a szert az Európai Gyógyszerügynökség még nem engedélyezte, hiszen Moszkva be sem adta a kérelmét, a cseh vezető azzal is megelégedne, ha nemzeti hatóság megadná a hozzájárulást. Ugyanakkor Babis kormányfő legutóbb még úgy nyilatkozott, hogy a rendeléssel megvárják, amíg az EU illetékes hatósága belemegy a Szputnyik V használatába.
A 10,7 milliós Csehországban idáig nem egészen 650 ezer embernek adták be az oltóanyagot, így egyre többen kifogásolják, hogy csak nagyon lassan halad a folyamat, miközben igen sok a beteg. A súlyos helyzet folytán hétfőtől drasztikusan korlátozták a mozgási szabadságot, egyelőre 3 hétre. A tilalom betartására a rendőrség mellett 5 ezer katona is ügyel.
Szlovákiában káosz van a koronakatasztrófa kellős közepén. A védekezést a kormány elfuserálta, ezért egészségügyi válsághelyzet állt elő. Az adatok rendre alulmúlják az európai értékeket, legyen szó a halottak számáról, egymillió emberre vetítve, vagy arról, hány fertőzöttet kezelnek kórházban. A neves pozsonyi politológus, Meszezsnyikov szerint riasztó a hozzá nem értés, ami nap mint nap kiderül Matovicsról és csapatáról. Tévesnek bizonyult az átfogó tesztelés és a baj teljesen elszabadult.
A brit variáns végigsöpör az országon, a hivatalos adatok nem megbízhatóak, rossz az együttműködés a hatóságok és a gyógyintézmények között, nemigen ellenőrzik a karantén betartását, és annyira nincs orvos, illetve ápoló, hogy az országnak az EU-tól kellett kezelőszemélyzetet kérnie. Már az államfő is arra szólította fel a kormányt, hogy az emberelje meg magát, ugyanakkor vita robbant ki a koalíción belül, mármint hogy kövessék-e a magyar példát és vegyenek-e orosz készítményt.
Az állapotokat súlyosbítja, hogy Matovics magamutogató és kiszámíthatatlan. Az újságíró gyilkosság 3. évfordulóját arra használta, hogy alaposan kiossza a sajtót. Nagyjából abban a stílusban, ahogyan azt korábban Fico tette. Meszezsnyikov szerint a politikusnak hatalmas az egója, képtelen csapatban játszani és nem fogad el semmiféle tanácsot. Mindent és mindenkit bírál, ugyanakkor ő maga nem viseli el a kritikát.
Viszont sikereket tud felmutatni legfőbb választási ígérete valóra váltásában: vannak eredmények a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban. Az igazságügyben és a rendőrségnél fontos posztokra független szakemberek kerültek és ettől meglódult a nyomozómunka, mert már nincs politikai beavatkozás. Még Ficót is kihallgatták, aminek az az üzenete, hogy senki sem érinthetetlen. Persze, hogy ez mire lesz elegendő, azt még nem tudni. De az emberek nagy részét inkább a járvány és annak gazdasági kihatása foglalkoztatja. Miközben nagyon is elképzelhető, hogy a belső ellenségeskedések miatt felbomlik a kormányszövetség.
Egy neves lengyel politológus szerint Kelet-Európa bizonyos részen a populisták alaposan kiaknázták a koronaválságot, miközben kiderült, hogy az egészségügy erősen alulfinanszírozott, létszámhiánnyal küszködik és nincs elég oltás. Slawomir Sierakowski, aki jelenleg a Német Külpolitikai Társaság elemzője, saját országáról szólva azt emelte ki, hogy Kaczynki a járvány örvény még tovább rombolta a jogállamot. Szinte teljesen megtiltotta a terhességmegszakítást és jogot szerzett a megmozdulások feloszlatására, illetve betiltására.
A fertőzés egyben lepelként szolgál számára, hogy elterelje a figyelmet a korrupcióról, az összefonódásokról. Ezzel párhuzamosan lényegesen megkurtította a civil szervezetek, valamint a kulturális intézmények állami támogatását. A populisták rákényszerítették az EU-t, hogy az adja fel az érdemi jogállami mechanizmus tervét, miután ezek az erők a költségvetés és a mentőcsomag vétójával fenyegetőztek. Az ilyen kormányok azonban hosszú távon kudarcot vallanak a válság kezelésével, mert egyáltalán nem hatékonyak, illetve nincs meg náluk a szakértelem.
Hogy mi lesz két év múlva a lengyel választásokon, azt nem az olyan lényegi kérdések döntik el, mint az orvosi ellátás, az oktatás vagy a nyugdíjak szintje, hanem, hogy melyik párt ígér pénzt az embereknek. Akik azután ezt az összeget a magán egészségügyben költik el, mert az állami kórházak nívója csapnivaló. Vagyis a populista kormány ily módon az ágazat magánosítását segíti elő. Sierakowski ugyanakkor arra nem sok esélyt lát, hogy olyan pártok fussanak be, amelyek erősíteni akarnák a közgyógyászatot.
A magyar kormányfővel ellentétben az osztrák kancellár demokrata, de azért megvan benne a kísértés, hogy ő is a populista vonalra álljon rá, sőt, az igazságszolgáltatás ellen indított keményt támadással már egészen közel jár az autokráciához. Így értékeli a kommentár, hogy Kurz kiborult a pénzügyminiszternél tartott házkutatáson és fel akarja oszlatni a korrupció ellenes ügyészséget, a tényfeltáró újságírók kezét pedig törvénnyel kívánja megkötni.
Az elemzés úgy véli, hogy amit Kurz csinál, az az orbáni politika lightos verziója. Alapvető oka az, hogy egészen sajátságosan értelmezi a politikát és a demokráciát. Ő is tett lépéseket afelé, hogy Ausztria is a tekintélyuralom kísérleti laboratóriuma legyen, vagyis kövesse a magyar példát. Orbán pályája azzal indult, hogy kiállt a szocializmus ellen, ám hamar megmutatkoztak autoriter és nacionalista vonásai. A hatalom megragadása után ellenőrzése alá vonta az állami intézményeket és oligarchák útján megzabolázta a média jó részét.
Az osztrák miniszterelnök is igyekszik megszabni, mi jelenjen meg a médiában, de ő körmönfontabb, mint magyar partnere. Azonban nála is nagy jelentőségük van az olyan nagyvállalkozóknak, akik készek sokat áldozni a politika oltárán. Az ilyesmi persze előbb-utóbb felkelti az ügyészség érdeklődését, pont ebből lett casus belli Ausztriában.
gy hogy folyik háborúság, de a jelek arra mutatnak, hogy nem torkollik bele illiberális demokráciába. Viszont Kurznak nem esne nehezére az irányított demokrácia gyakorlata, sőt már nem jár messze a tekintélyuralomtól. Hála isten azonban a kisebbik koalíciós pártot alkotó zöldek blokkolják törekvését, ám a demokrácia javára válna, hogy az Osztrák Néppárt letérne a jelenlegi útról.
A lengyeleknél, oroszoknál és belaruszoknál mára a kőkemény jobboldaliság és nem a rugalmas populizmus számít a döntő politikai erőnek – állapítja meg a St. Galleni Egyetem egyik professzora, akinek szakterülete az orosz kultúra és társadalom. Ulrich Schmid úgy foglalja össze, hogy ezek a tekintélyuralmi rendszerek csábítóan egyszerűen fogalmazzák meg mondandójukat: erős vezető, erős állam, erős család. Patetikusan mindig a nagy egészről és arról beszélnek, hogy a végső harc folyik nyugati, liberális dekadenciával szemben.
Számukra immár az ideológia a legfőbb, ezért vívnak heves csatát fura mellékhadszíntereken, noha az élesen ellentmond a politikai ésszerűségnek. Putyin ezért csörtézik kérlelhetetlenül Navalnijjal, jóllehet azt csupán a közvélemény 5 %-a támogatja. Lukasenko ilyen okokból hamisítja meg arcátlanul a választási eredményt és végül PiS ilyen megfontolásokból hozta meg az abortusztilalmat, bár abból nem kér a lengyelek 80 %-a. De Kaczynski fő ideológusa azt hirdeti, hogy a magasabb igazságnak kell érvényt szerezni, a lényeg nem az egyéni szabadság, hanem a morál.
Cichocki Carl Schmittől vette át a politikai teológiát, valamint a történelemfilozófiát is. Csak az ő rendszerében Kaczynski az, aki megóvja az országot a politikai rend szétrombolásától. Ő az, aki igyekszik megvédeni a szent társadalmi rendet, hogy az ne tudjon beleolvadni a liberális anarchiába.
Ha lehet valakire azt mondani, hogy halmozottan hátrányos helyzetű a mai magyar politikai rendszerben, akkor az a 36 éves Máté Dezső, merthogy roma, meleg és liberális szociológus, aki a kisebbségi és LMBT-jogokért harcol. Ez az a három kategória, amely ellen módszeresen megy a hivatalos uszítás az orbáni Magyarországon. Ezért Máté kénytelen folyamatosan kötéltáncot járni. Sorsa pontosan tükrözi, mi mindennel kell megküzdeniük a romáknak, a szegényeknek és a homoszexuálisoknak a mai, posztkommunista Magyarországon.
Már az indulása is egészen rendkívüli volt: az édesanyja nagyon korán meghalt, apja viszont a kocsmákat járta és a nőket hajkurászta. A gyerek hosszú időn át azt ette, amit a kukákban talált. 11 éves korában került egyik nagybátyja gondozásába, de a nyomor és az állandó családi torzsalkodások elől az iskolában talált menedéket. Ott rákapott a tanulásra, nem okvetlenül szorgalomból, hanem mert fűtöttek, meleg volt és békén hagyták.
Az egyik tanárnője buzdította a továbbtanulásra. A későbbiek során a döntő lökést az adta meg neki, hogy Erasmus-ösztöndíjjal Hollandiába mehetett. Endhovenben ismerte meg későbbi, lengyel férjét, akivel Dániában házasodtak össze, mert erre sem Magyarországon, sem Lengyelországban nincs mód.
Életkörülményei rendezettek, de szinte minden nap beleütközik a rejtett cigányellenességbe, hiszen a miniszterelnök rendszeresen sugallja pl, hogy a romák utálnak dolgozni. A melegek ellen szintén agresszív kampány folyik. Ráadásul a két, megkülönböztetésnek kitett közösség egymással szemben nem éppen barátságos, így Máté sokszor belgának érzi magát. Az országot azonban nem akarja elhagyni, legalábbis politikai okokból nem. Épp most fejezte be a doktori értekezését szociológiából.
