A szavazókorú lakosság majd kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok ma Magyarországon – derül ki a Szociális Demokráciáért Intézet közvélemény-kutatásából.
Az SZDI 2021. február 5. és 13. között 1000 főt kérdeztetett meg az ellenzéki együttműködésről és aktuális kérdésekről. Eszerint ha a Fidesz-KDNP és a hat ellenzéki párt listája (valamint a Kétfarkú Kutyapárté és a Mi Hazánké) kerülne a választók elé, az aktivizálná a pártnélküliek egy részét.
A közös listára nem szavazó ellenzékiek száma 2 százalékra csökkent.
Decemberben 41-37 volt a hatpárti ellenzék és a Fidesz-KDNP listák százalékos támogatottsága, ez februárban szorosabb, 38-36 a teljes népesség körében. A biztos választóknál azonban az ellenzéki közös lista 50 százalékon áll, a kormánypártok 47 százalékot kapnának.
A legtöbb szavazatot akkor kapná a közös ellenzéki lista, ha Karácsony Gergely lenne a miniszterelnök-jelölt (36 százalék), Dobrev Klára és Jakab Péter jelöltsége esetén 34 százalékos az ellenzéki lista támogatottsága.
Az SZDI kutatása szerint a szavazókorú lakosság kétharmada szerint rossz irányba mennek a dolgok ma Magyarországon. A Fidesz támogatói körében relatíve magas, 19 százalék azok aránya, akik szerint kedvezőtlen folyamatok zajlanak az országban.
Az ellenzéki pártok támogatóinak bő kilenctizede szerint rossz irányba mennek a dolgok, és ezen a véleményen van a bizonytalan választók háromnegyede is. A társadalmi csoportok közül az idősek látják legkevésbé negatívan az ország helyzetét, de körükben is 58 százalék kedvezőtlen változásokat érzékel.
Az ellenzéki pártok szavazóinak fele protest-szavazó, vagyis a Fidesszel szembeni véleményét fejezi ki szavazatával. Az MSZP és a Momentum táborában átlag feletti a Fidesz-ellenesség, míg a DK és a Jobbik táborában jellemzőbb a vezetőkhöz és a programhoz való kötődés.
