A gyártókapacitások bővítését és közös vakcina igazolvány bevezetését sürgették az uniós országok vezetői csütörtökön kezdődött videokonferenciájukon, amelyet beárnyékoltak a járvány harmadik hullámának lesújtó adatai. Lassan halad az oltási kampány, a vakcinagyártás bővítése sem megy máról holnapra és döcög a tagállamközi egyeztetés.
Az uniós állam- és kormányfők virtuális találkozójukon sürgették az oltóanyagok engedélyezésének, előállításának és elosztásának, valamint az oltási kampányoknak a felgyorsítását. Emellett szorgalmazták a felkészülést az új vírusvariánsok megjelenésére is, elsősorban a gyártókapacitások felfuttatása és a kutatások támogatása révén. Felszólították a gyógyszercégeket, hogy tartsák tiszteletben a szállítási határidőket és megbízhatóan, előrelátóan tervezzék a vakcinák előállítását. A tanácskozás résztvevői az exportengedélyezés szigorítását helyezték kilátásba arra az esetre, ha a gyártók nem teljesítenék szerződéses vállalásaikat.
A megbeszélésen szó esett a belső határellenőrzések visszaállításáról, amely itt-ott káoszhoz és fennakadásokhoz vezetett az unióban. A záróközlemény ezzel kapcsolatban megjegyzi: a nem létfontosságú utazásokat el kell halasztani, a tagállami intézkedéseket pedig egyeztetni kell. Biztosítani kell az áruk és szolgáltatások szabad áramlását, többek között a határállomásoknál kialakított zöld folyosók használatával. Mint beszámoltunk róla, az Európai Bizottság néhány napja Magyarországnak is levelet küldött, mert túlzónak és a szabályokkal ellentétesnek tartja a ki- és beutazásokat sújtó korlátozásokat.
A huszonhét vezető egyetértett, hogy Európa-szerte egységesen elfogadható vakcina igazolványt kell bevezetni, amelynek részleteit a közeljövőben kell kidolgozni.
Éjt nappallá téve
A gyártókapacitások bővítését, a vakcinák gyártásának felfuttatását nevezték a legfontosabb és egyben legnehezebb feladatuknak a világ vezető gyógyszercégeinek első számú vezetői az Európai Parlamentben tartott csütörtöki meghallgatáson. Egyikük sem ígérte, hogy máról holnapra megszűnnek az ellátási gondok és Európát ellepik az oltóanyagok. Ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy a második negyedévben, majd azután teljesíteni tudják a vállalásaikat, és egyszerre több százmillió adag vakcinával látják el a kontinenst. A vezetők hangsúlyozták: rekordgyorsasággal fejlesztették ki az oltóanyagot, amelyet azonnal és nagy mennyiségben kell előállítaniuk, ami nem megy zökkenők nélkül.
A szerződéses kötelezettségeit egyelőre csak részben teljesítő AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot azt mondta, éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy behozzák a lemaradást. A szakember nem tagadta, hogy az Egyesült Királyság — amely jóval előrébb tart az oltásokban, mint az Európai Unió — előbb és többet áldozott az oltóanyaguk kifejlesztésére, mint az huszonhetek. Ugyanakkor leszögezte, hogy az unió területén előállított vakcinájuk nagy részét a kontinens országai használják fel.
Mint elhangzott, az EU-ban eddig jóváhagyott Pfízer/BioNTech, Moderna és AstraZenca készítményei rendkívül hatásosan védenek a koronavírus ellen, és jó eredményeket produkálnak az eddig megismert mutációkkal szemben is. Pascal Soriot nem tartja problémának, hogy az Egyesült Királyságban a második oltást elhalasztják, és hosszú hetekkel az első után adják be. Az AstraZeneca vezérigazgatója szerint a vakcinájuk így is megfelelő immunitást eredményez.
A német CureVac vezetője bejelentette, hogy készítményüket április végén, május elején valószínűleg jóváhagyja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), ahol már a Johnson&Johnson oltóanyagát is vizsgálják. Ez utóbbi vezetője bejelentette, idén leszállítják az európai országoknak ígért 200 millió dózis oltóanyagot. H. K.
Magyarország nagyon rosszul áll
Miközben a hazai nyilvánosságban tág teret kap a súlyos szlovákiai járványhelyzet ismertetése, a legmegbízhatóbbnak tartott nemzetközi adatbázis szerint hazánk a legfontosabb mutatókat tekintve nem csak északi szomszédunknál, de szinte minden országnál rosszabbul áll. Az összehasonlító statisztika azt mutatja, hogy a magyar járványvédekezés egyáltalán nem áll a helyzet magaslatán.
Az amerikai Johns Hopkins Egyetem szerint a két legfontosabb, a pandémiás helyzetet legpontosabban mutató szám alapján Magyarországon súlyos a helyzet: a 100 ezer lakosra jutó halálozás és a regisztrált fertőzöttek halálozási aránya tekintetében is a legrosszabbul teljesítő országok legszűkebb mezőnyében vagyunk. Az összehasonlítás kiindulópontjául érdemes Szlovákiát választani: az 5,46 millió lakosú szomszédunknál az egyetem adatai szerint 295 ezren fertőződtek meg, 6671 haláleset történt a járvány miatt, ami 2,5 százalékos halálozási rátát, illetve (kerekítve) 100 ezer lakosonként 122 elhunytat jelent.
Ezzel szemben a 9,77 milliós Magyarországon, ahol a nemzeti adatközléseket néhány napos lemaradással követő amerikai adatbázis szerint 407 ezren fertőződtek meg, eddig 14,4 ezren haltak bele a fertőzésbe, ami a szlovákiainál sokkal magasabb, 3,5 százalékos halálozási rátát, illetve 100 ezer lakosonként 148 halálozást jelent.
A Johns Hopkins Egyetem adat-összesítő oldalán oszlopdiagrammal is ábrázolják a húsz legérintettebb ország mutatóit. Ebben a szomorú rangsorban Magyarország jelenleg a második (Mexikó mögött) a regisztrált fertőzötteknél számított halálozási arányt tekintve, a 100 ezer lakosra számított halálozást tekintve pedig – Csehország, az Egyesült Királyság, Olaszország és az USA után – az ötödikek vagyunk.
A 10,7 milliós Csehországot – amely szintén negatív pólusként tűnik fel a magyar médiában – külön is érdemes megvizsgálni, mivel tanulságul szolgál abban a tekintetben, hogy mi a magyar járványvédelem legnagyobb gyengesége. Csehországban kiugróan sokan, több mint egymillióan fertőződtek meg eddig, és közülük 19,5 ezren sajnos meg is haltak, de ez a regisztrált esetekre nézve csak 1,7 százalékos halálozási ráta – kevesebb mint fele a magyarénak –, és 100 ezer lakosra számítva sem kiugróan magasabb a magyar aránynál. A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor által gyakran laboratóriumnak nevezett, és követendő példaként tekintett 8,8 milliós Ausztriában eddig 8470-en haltak meg.
Magyarországon eleve a súlyosabb esetek kerülnek az egészségügy látókörébe, őket pedig a leromlott állapotú magyar ellátórendszer nemzetközi összehasonlításban is drámaian rossz hatékonysággal képes csak gyógyítani.
