A Greenpeace Magyarország nyílt levélben fordul Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Karácsony Gergely főpolgármesterhez, hogy a döntéshozók konkrét intézkedésekkel végre valóban tegyenek érdemi lépéseket a légszennyezés ellen és a párizsi klímaegyezmény teljesüléséért – közölte a környezetvédő szervezet. Sürgetik a régi, szennyező autók behozatalának korlátozását és kiszorítását, a környezetbarát közlekedés és a tiszta fűtési módok támogatását, illetve a törvénytelen hulladékégetés felszámolását. A fővárosban kiemelten rossz a helyzet. A légszennyezés okozta megbetegedések és halálesetek lakosonként 680 ezer forintos veszteséget okoznak Budapestnek. Egy 2018-as közvélemény-kutatásuk szerint a lakók a légszennyezettséget tartják a legnagyobb környezetvédelmi problémának. Kétharmaduk ki is tiltaná a régi – főleg dízeles - járműveket a városból. A Greenpeace hiányolja az érdemi lépéseket. Kapcsolódó petíciójukat több mint 40 ezren írták alá.
Az intézkedések szükségességét szerintük fokozza a jelenlegi koronavírus-válsághelyzet is. Tudományos jelentések sora szerint a levegőszennyezés nemcsak könnyíti a koronavírus terjedését, de a betegség lefolyását is súlyosbítja. A légszennyezés akár a koronavírusos halálesetek 25 százalékáért is felelős lehet. (Megjegyzendő: az Orbán-kabinet szerint ez nem biztos.)
A Greenpeace ennek érdekében követeli a kormánytól, hogy - az ígéretekhez híven - 2020-ig korlátozzák a szennyező járművek behozatalát, szüntessék meg az ingyenes parkolást, tegyék lehetővé, hogy a városok saját hatáskörben - akár behajtási díjjal - korlátozhassák a szennyező járművek behajtását, támogassák a környezetbarát közösségi közlekedést, legkésőbb 2040-re vezessék ki a belső égésű motoros járműveket, támogassák az épületszigetelést és a fűtéskorszerűsítést, lépjenek fel a törvénytelen hulladékégetés ellen, tiltsák be a lignit lakossági égetését, illetve támogassák a tiszta fűtési módokat.
A főváros éghajlatvédelmi stratégiája ügyében Karácsony Gergelytől is sürgős lépéseket vár a Greenpeace. Miközben a cél csak a karbonsemlegesség mielőbbi elérése lehet, Budapest egyeztetés alatt álló Fenntartható Energia- és Klímaakcióterve megdöbbentő módon 2050-re csak 80 százalékos kibocsátás-csökkentést tűz ki célul – közli a zöld szervezet. Szerintük a terv ellentétes a város klímavészhelyzeti határozatának szellemével, mi több, az Európai Unió és a magyar kormány törvényben vállalt, 2050-es teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentességi céljával is. Ennek szellemében Karácsony Gergelytől a behajtási díjak bevezetésére, a szennyező járművek kiszorítására, 2035-ös határidővel a belső égésű járművek kivezetésére, valamint a fenntartható közlekedés fejlesztésére vonatkozó ütemtervet várnak. Úgyszintén sürgetik, hogy a fővárosi akcióterv legkésőbb 2040-re célozza meg a klímasemlegességet.
Több mint 200 polgármesternek küldött levelet a Levegő Munkacsoport, tizenegy pontban összefoglalva, mit tehetnek a lakossági hulladékégetés visszaszorítására – közölte szintén csütörtökön a civil szervezet. A magyar lakosság közel egyharmada éget több-kevesebb rendszerességgel hulladékot, ami káros és jogsértő. Tanácsadóirodájukhoz évi több száz panasz fut be a településen terjengő, többnyire szemétégetésből származó bűz miatt. Bár ilyenkor javasolják az önkormányzat megkeresését, a tapasztalatok szerint ezt nem mindig követi érdemi intézkedés. A Budapest külső kerületei és Pest megye polgármestereinek küldött 2021 januári levél összefoglalja az önkormányzatok lehetőségeit. Mivel a lakossági hulladékégetés legfontosabb okának az ismerethiányt és a felelőtlenséget tartják, már szemléletformálással is érhető el eredmény. A rászorulóknak megfelelő ellenőrzés melletti fűtési támogatást javasolnak. A visszaesők sok esetben a helyi közterület-felügyelet, a rendőrség és a civil szervezetek segítségével tántoríthatók el a tevékenységtől. A telkeken belül felhalmozott, nem az adott háztartásban keletkezett hulladékok felszámolása a jegyző hatásköre. Óvodák környékén olcsó levegőminőség-mérő készülékek elhelyezését javasolják.
Az elmúlt két évtized során a korábban sem erős környezetvédelmi hatóságokat oly mértékben legyengítették, hogy alapvető feladataikat sem képesek ellátni – fogalmaz közleményükben projektvezetőjük, Szegő Judit környezetkutató. A törvénytelen égetések elleni fellépés a járási hivatalok hatásköre, ám itt esetenként tucatnyi település panaszait kellene egyetlen, más feladatokat is ellátó hivatalnoknak intézni. Ráadásul a munkaidő többnyire reggel 8-tól délután 5-ig tart, miközben a jogsértésekre általában hajnalban és este kerül sor – hívta fel a figyelmet Szegő Judit. Az érintett polgármesterek nagy többsége eddig nem reagált a Levegő Munkacsoport levelére.
