Bojko Boriszov kormányfő hol itt, hol ott bukkan fel. Gyakran vele utazik egy-két miniszter is, akik a helyszínen jelentik neki, miként áll az autópályaépítés vagy az oltási kampány, elmagyarázzák, hogy éppen felértékelte az országot az egyik nemzetközi hitelminősítő. Az ellenzék képtelen mit kezdeni ezzel a taktikával, hiszen Boriszov kivonult a nemzetgyűlésben folyó politikai vitákból, a társadalommal a Facebook oldalán, illetve a lojális média révén értekezik.
Tavaly úgy tűnt, hogy a jobbközép kormány nem éli túl a dupla válságot. A COVID-19 alaposan megrázta a társadalmat. Szigorú korlátozásokat vezettek be, de nyárra a kormány ezeket nagyrészt feloldotta. Ezek után az őszi új hullám váratlanul nagy emberveszteséget okozott, a halottak száma a hétmilliós országban meghaladja a kilencezret. Az oltás is lassan halad, a bolgár kormány nem vásárolt Keleten vakcinát, az EU-s elosztásra hagyatkozik, s abból is inkább az olcsóbb terméket tervezték maguknak. A vakcinák egy része még nem készült el, illetve nem jutott el az EU gyógyszereket engedélyező hatóságához (EMA).
2020 a korrupcióellenes népmozgalom éve volt Bulgáriában. Nyáron hónapokig tartottak a tüntetések, amelyeken a bizarr korrupciós ügyekbe keveredett miniszterelnök és Ivan Gesev legfőbb ügyész lemondását követelték. Boriszovról megírták, hogy szeretőjének és közös gyermeküknek házat és üzletet vásárolt Barcelonában, kiderült, hogy rezidenciája hálószobájában nagy halmokban tart euróbankjegyeket és aranytömböket - valamint egy revolvert. Kiderültek azok az üzleti-politikai kapcsolatok, amelyek a formálisan ellenzéki török-muzulmán etnikai párt (DPSZ) vezetőit és a jobbközép kormányzó Polgárok az Európai Bulgáriáért (GERB) pártot kötik össze. A főügyészről megírták, hogy maga is bűnügyeket fedez.
Mégis, a miniszterelnöknek őszre sikerült túlélnie a politikai válságot. Elbocsátotta három miniszterét, akik állítólag a DPSZ fő oligarchájának emberei voltak, majd alkotmányreformot hirdetetett, amelyből nem lett semmi. Később bejelentette, hogy a világjárvány idején nem lehet előrehozott választásokat tartani, jóllehet más országokban voltak választások.
Boriszov Bulgáriája elmarasztaló értékeléseket kap az Európai Parlamenttől és az Európai Bizottság számára is nyilvánvaló, hogy nem különösebben tiszteli a jogállami normákat. A média jelentős része oligarchák kezében van, jelentős az orosz gazdasági és politikai befolyás, különösen az energetikai szektorban. A kormányfő azonban ügyel arra, hogy ne vádolhassák nyílt oroszbarátsággal, teljesíti az amerikai elvárásokat, az orosz Míg-29-eket például hat amerikai F-16-ra cseréli. Brüsszel elnézi a bolgár közélet romlottságát, mivel a GERB és miniszterelnöke nem folytat nyíltan Európa-ellenes kampányokat, ezt meghagyta nacionalista koalíciós partnereinek. Azt is lenyelik, hogy Bulgária mondvacsinált okokkal akadályozza Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.
Előzőleg Boriszov politikai partnerei harsány kampányt indítottak Szkopje ellen azzal, hogy ott „lopják a bolgár történelmet”. A macedón nyelv, állítják, a bolgár regionális változata, a nemzeti identitást pedig annak idején a Komintern kreálta. A vita mindenesetre jó volt arra, hogy elterelje a figyelmet a rendszer korruptságáról, az intézményes lopásról.
Az április 4-i választásokig nem sok idő maradt hátra, s a közvéleménykutatások arra utalnak, hogy az új parlament sem hoz majd valódi változást. A Gallup International Balkan legutóbbi felmérése szerint a miniszterelnök pártja 25,6 százalékra számíthat, a fő ellenéki erő, a Bolgár Szocialista Párt 21,9 százalékra. Harmadik helyen egy népszerű énekes-színész Szlavi Trifonov újonnan alakított proteszt-pártja áll, őket követi a mindig stabil táború török-muzulmán DPSZ 12,4 százalékkal. Egy jobboldali és egy inkább balos korrupcióellenes párt is bejuthat 6,2 illetve 4,3 százalékkal.
Az Alpha-Research közvéleménykutató hasonló arányokat lát, de az intézet vezetője, Borjana Dimitrova arra számít, hogy a járvány és a politikai csömör miatt a részvétel igen alacsony (2,3-2,4 millió) lesz, s ez azoknak a pártoknak (GERB, BSZP, DPSZ) kedvez, amelyeknek elkötelezett szavazótáboruk van. Valószínűtlennek tartja, hogy a korrupcióellenes pártok kormányváltó erőt képviseljenek az új törvényhozásban. A szociológus megosztott parlamentet és nehéz kormányalakítást jósol a bolgároknak.
