Az online márkabiztonság kérdése 2015-ben kapott először nagyobb hangsúlyt, amikor a legnagyobb videómegosztó portálon terrorszervezetekhez köthető tartalmaknál jelentek meg egyes márkák hirdetései –ezzel az eredeti hirdetői szándékkal homlokegyenest ellentétes hatásokat kiváltva. A Google és a YouTube természetesen azóta már lépett, így meghatározott szavak és kifejezések előfordulása esetén nem engedik megjelenni a reklámanyagokat.
A brand safety biztosításának két legfőbb eszköze ma, a hirdetések biztonságos környezetben
történő elhelyezése, illetve, ha az esetleges veszélyeknél működésbe lép az algoritmus és blokkolja a reklámokat, hogy ne kerüljenek ilyen tartalmak mellé. Mint mindennek, természetesen ennek is lehet árnyoldala, például egy, az állatvilágból származó hír is aktiválhatja a biztonsági rendszert, elég egy olyan hírre gondolni, hogy „A gyilkosbálna, aki megtanult énekelni”. Mivel már az anyag címében szerepel a „gyilkos” szó, várhatóan a piacon jelenleg használt rendszerek nem tudják megfelelően kezelni a helyzetet és eldönteni, hogy az adott környezetben a hirdetés megjelenthet-e vagy sem.
A döntést segíti egy magyar brand safety fejlesztés, amely többek között már 18 nyelven érti az iróniát, a szarkazmust és listát készít a biztonságos és nem biztonságos tartalmakról egyaránt. Arról, hogy mit jelent az online világban a márkabiztonság, milyen problémákat vet fel a fogalom napjainkban, Kassitzky Attila, a DOT Creative ügyvezető igazgatója, valamint Papp Zoltán, az ügynökség médiaigazgatója beszélt a Lounge Group L20 műsorblokkjában, a Jazzy Rádió Márkamonitor című adásában.
A szakértők válaszait a Márkamonitor február 17-i adásából ismerheti meg a Lounge Group oldalán,ahol a korábbi adások is visszahallgathatók.
