Az Oktatási Hivatalhoz 16 480 tankötelezettségi halasztási kérelem érkezett január 15-ig, amelyek legnagyobb részét már el is bírálták, és 96 százalékban helyt adtak a szülők kérelmének – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma kedden az MTI-vel.
A döntéssel az Oktatási Hivatal lehetővé tette további egy évre az érintett gyermekek óvodai nevelésben való részvételét, szakértő kirendelésére csak az eljárások 53 százalékában volt szükség.
A minisztérium tájékoztatása szerint a tankötelezettség korábbi megkezdésére 237 kérés érkezett, a hivatal ezek többségének is helyt adott, így ezekben az esetekben a gyermekek a 6. életévük betöltését megelőzően kezdhetik meg iskolai tanulmányaikat.
Az Országgyűlés még 2019-ben hozott döntést arról, hogy 2020. január 1-jétől csak a szülő vagy gyám kérelme alapján, szakmailag indokolt esetben maradhat a 6. életévét már betöltött gyermek az óvodai nevelésben. Ezzel szoros összefüggésben döntés született arról is, hogy a 3. életévüket már betöltött gyermekek legfeljebb egy évre, a Kormányhivatal döntése alapján kaphatnak felmentést az óvodába járás alól.
Az intézkedések célja az oktatás eredményességének javítása, ugyanis a különböző nemzetközi felmérések egyértelműen alátámasztják, hogy a 3 éven át óvodai nevelésben részt vevő gyermekek esetében jobb tanulói teljesítmények várhatók, mint azoknál, akik ennél rövidebb ideig jártak óvodába.
A tankötelezettség kérelemre kezdeményezett halasztásával kapcsolatos eljárást vizsgálja az Alkotmánybíróság, illetve a közelmúltban megvizsgálta az alapvető jogok biztosa, aki az eljárás több – jelenleg is alkalmazott – garanciális elemét kérte törvényi szinten rögzíteni.
– Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megvizsgálja a konkrét felvetéseket és kész az eljárás garanciális elemeinek megerősítésére – közölték.
A Szülői Hang Közösség már több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy súlyos hiányosságok vannak az iskolaérettséggel és a hatéves kortól kötelező tankötelezettség elhalasztásával kapcsolatos eljárásban. Egy felmérésük szerint sok szülő nem kapott megfelelő tájékoztatást és támogatást a kérelmezés megindításához sem. Az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos több ponton is jogszerűtlennek találta az új szabályozást.
