„Várunk minden munkában megfáradt vendéget szeretettel! Finomságainkat már helyszínen is el tudjátok fogyasztani büntetés mentesen” – hirdette magáról a közelmúltban egy sződligeti étterem, ami munkahelyi étkeztetésre váltott. Esete nem egyedülálló.
A tavaly novemberben kihirdetett 484/2020-as kormányrendelet szerint "az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni ... az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak". Ez utóbbi mondatrészből vezette le több vendéglős is azt, hogy az étteremmel szerződésben álló munkáltók dolgozóin kívül elvileg bárki betérhet vendégnek. Számos munkahelyi étkezdében voltak is tömegjelenetek, bár az nem egyértelmű, hogy a szerződött partnerek dolgozói miatt, vagy azért, mert fogadtak "külsős" vendégeket is. A Telex például egy fővárosi Kacsa utcai munkahelyi étteremben tapasztalta, hogy a járványhelyzethez képest nagy a nyüzsgés a helyen. A menza épületében több állami cég is működik, így a Diákhitel Központ, a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Nemzeti Filmiroda, az Orbán Ráhelhez köthető Magyar Divat & Design Ügynökség is, továbbá a közelben található a külügyminisztérium is.
A sződligeti étterem tulajdonosát mindenesetre figyelmeztette a rendőrség, hogy tilos helyben fogyasztásra kiszolgálnia vendégeit. – Mondják meg, hogy hol van az leírva, hogy nem engedhetek be külsős vendégeket! – méltatlankodott lapunknak Dobai Tamás, a sződligeti étterem tulajdonosa. Hangsúlyozta, a jogszabályok szerint munkahelyi étterem az, amelyik nem árusít alkoholt, a vállalkozás “egyéb vendéglátás” TEÁOR-számra van bejeletve (ebbe tartozik a munkahelyi étkeztetés), van működési engedélye, illetve szeződésben áll munkáltatókkal a dolgozóik kiszolgálására.
A munkahelyi étkeztetés szerinte “nem kötelezően zárt” szolgáltatás, tehát elvileg bárki beülhetne fogyasztani, nem csak az étteremmel megállapodotott cégek alkalmazottai. – A jogszabályok szerint én megfelelek a feltételeknek és fogadhatok vendéget. Eszembe sem jutna ezzel próbálkozni, ha tiltaná bármi, vagy a kormányrendeletben más állna – jegyezte meg az étterem tulajdonosa.
Ennek ellenére mégsem mer vendégeket fogadni, mert a rendőrség nem tudta neki garantálni, hogy nem büntetik meg, ha asztalhoz ülteti vendégeit. – Van egy jogi kiskapu, de óvnék mindenkit attól, hogy a szürke zónában keressen megoldást szorult helyzetére – nyilatkozta lapunknak Kovács László a Vendéglátók Ipartestületének elnöke, aki a járványhelyzetnek megfelelő, felelős hozzáállást vár el kollégáitól. Hozzátette, megérti a vendéglátósok nehéz helyzetét, és hogy a hosszú hónapok óta kétségbeesve próbálják menteni vállalkozásukat, de ez nem vezethet ügyeskedéshez, ami ráadásul az érdekérvényesítést is akadályozhatja.
– Logikus lenne, hogy a járvány miatt kevesebben találkozzanak, ezért sem elfogadható, hogy bárkit beengedjenek egy munkahelyi étkezdébe – mondta az ipartestület elnöke. Ugyanakkor az elnök szerint is megfelelő jogalkotásra lenne szükség, nem csak a kiskapu miatt. – A munkahelyi és az üzemi konyhákban foglalkoztatják a vendéglátós tanulók nagy részét. A 27 százalékos áfa hátrányos helyzetbe hozza ezeket a helyeket, egy munkaerőhiányos szakma utánpótlását nehezíti meg az állam. De azokat az irodaházi munkhelyi étkezdéket is sújtja a magasabb áfa, ahol az elterjedt home office miatt jelentősen lecsökkent a vendégkör, illetve sok cég meg is tiltotta alkalmazottaiknak az éttermek látogatását a járvány miatt – hangsúlyozta Kovács.
