Lapunk korábbi értesüléseinek megfelelően a parlament törvényalkotási bizottsága kormánypárti többsége egy fajta "kompenzációs" rendszer kidolgozásával igyekszik elejét venni a hulladékkoncessziós terveiket illető alkotmánybírósági aggályoknak. Csütörtöki javaslatuk szerint a jövőben sikertelen áralku esetén a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal állapítja meg annak az értékes hulladéknak az átadási árát, amit annak tulajdonosa köteles lesz a tervezett új hulladékgazdálkodási rendszer központi szereplőjének, a koncesszornak átadni.
Mint emlékezetes, a Fidesz-KDNP tavaly év végén egy salátatörvénybe rejtve fogadta el egy leendő központosított, "koncessziós" hulladékgazdálkodási rendszer alapjait. Számos szakmai szervezet aggályai nyomán Áder János köztársasági elnök a tervet aláírás helyett, három pontot is alaptörvény-ellenesnek ítélve, az Alkotmánybírósághoz továbbította. A testület ebből egyet elfogadva kimondta: az értékes hulladék gazdája nem kötelezhető arra, hogy ingyen - sőt további díj fejében - adja át hulladékát a koncesszornak.
Szakértők az ennek megoldásául kiötölt mostani javaslatot foghíjasnak tartják. Az Alkotmánybíróság döntése ugyanis nemcsak a cégeket érti a hulladék jogosult tulajdonosa alatt, hanem mindenkit, így a háztartásokat és a közintézményeket is. Olyannyira, hogy utóbbiak most is gyűjthetik, leválogathatják saját jogon a szemetet, amit a megfelelő gyűjtőponton leadva ellenértékre jogosultak. Erre a legismertebb példa a papírhulladék gyűjtése. Az iskolák akcióira a jelenlegi hulladéktörvény külön is kitér. De érintett a törvényesség határát súroló fém- és egyéb hulladékgyűjtés is.
Ehhez képest a mostani módosítás - értelmezésük szerint - az ellenértékre jogosultak körét csak a cégekre szűkíti le. Így a többiekkel szembeni alaptörvény-ellenesség nem szűnik meg.
Szakmai szervezetek, a hulladékos eszközök jó részét jelenleg birtokló - zömmel ellenzéki - önkormányzatok ezen túlmenően is élesen bírálják a koncessziós terveket. (De Áder János is több pontot kifogásolt.) Így a kormányelképzelések kapcsán más alapjog-sértések gyanúja is felmerül. Többek között ide tartozik az önkormányzati vagyon elértéktelenítése, "einstandja", illetve a mesterséges monopolhelyzet megteremtésével a hatékony piaci verseny ellehetetlenítése. A kormány ellenben olyan olcsóbb rendszert ígér, ami kevesebb állami támogatást igényel, segíti a szeméthalmok, a környezetszennyezés csökkentését, illetve az érték kinyerését. Bírálóik szerint a koncessziós rendszer pont ezek ellenkezőjével fenyeget.
Így, bár az "alkotmányosított" módosítócsomagot a parlament kormánypárti többsége már a hét elején elfogadhatja, az elképzelésekről további, parázs viták várhatók.
