klónozás;

- Feketelábú menyétet klónoztak, hogy megmentsék

A feketelábú menyét, az első veszélyeztetett vadon élő amerikai állatfaj, amelyet klónozással próbálnak megmenteni. A most már 74 napos Erzsébet Annát múlt héten mutatták be először a Twitteren.

Veszélyeztett görényfajt klónoztak tudósok az Egyesült Államokban. Erzsébet Anna klónozáshoz egy Villa nevű, harminc évvel ezelőtt élt nőstény lefagyasztott szöveteit használták a tudósok múlt év december 10-én. A U.S. Fish and Wildlife Service (Amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat) a napokban tette közzé a Twitteren a 48 napos állatról készült képeket és videót.

A feketelábú menyét a nagy észak-amerikai síkság lakója, prérikutya vadász néven is ismerik. Azért került a kihalás szélére, mert zsákmányállata is nagyrészt eltűnt, a farmerek kiirtották, másrészt az erdei pestis áldozata lett a faj. A hetvenes években nyilvánították a vadonélő példányokat kihaltnak, de azután találtak tizennyolcat Wyomingban. A coloradói szervezet évtizedek óta foglalkozik a menyétfaj szaporításával, ma 400-500 száz példány él szabadon. Szaporítási célból jelenleg olyan állatokat tartanak fogságban, amelyek hét vadon élő menyéttől származnak, így ezek elkezdtek genetikai problémákat mutatni. A klónozásra azért volt szükség, hogy az állományt genetikailag felfrissítsék, az egyedek védettebbek legyenek a betegségekkel szemben. Azt remélik, hogy a pestisnek is jobban ellenállnak majd. Mivel Villa utódok nélkül pusztult el, így génállománya még újnak számít.

A klónozott menyét nem kerül ki a vad élőhelyekre, de leszármazottai már hozzájárulhatnak további vadonélő populációk megalapozásához. Villa szöveteit a San Diegoi Globális Állatkert Fagyasztott Állatkert programjában őrizték meg, 1100 más ritka és veszélyeztetett fajéval együtt. A génekről egy tanulmány nemrég kiderítette, hogy háromszor több egyedi variációt tartalmaznak, mint a vadon élő menyéteké, így, ha Elizabet Anna sikeresen párosodik és ad életet utódoknak, nagyban hozzájárulhat a faj a megőrzését szolgáló erőfeszítésekhez.

Az állatokat az úgynevezett reproduktív módszerrel klónozzák, ilyenkor a szöveteikből kivett sejt tartalmát injektálással, bejuttatják egy petesejtbe, amelyből eltávolították a sejtmagot, amely a DNS-t tartalmazza. Ezután a petesejtet elektromos árammal osztódásra serkentik. A petesejtet lombikban hagyják fejlődni a korai stádiumban, majd beültetik egy felnőtt nősténybe. A megszületendő állat génanyaga azéval fog megegyezni, amelyiktől a testszövet származott: klón lesz. Villa sejtjét közönséges menyét petesejtjébe juttatták be, az újdonság az volt, hogy két faj szerepelt a programban.

A leghíresebbklón, DollyAz elmúlt évtizedekben már több állatfajt klónoztak, az első genetikailag azonos egér 1979-ben született, de a leghíresebb Dolly, a bárány lett 1996-ban, amelyet ezzel a módszerrel klónoztak. Az amerikai Élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) igyekszik eloszlatni a klónozással kapcsolatos félelmeket, mondván ezek leginkább sci-fi történetekből táplálkoznak. A valóságban a klónozott állatok rendesen megszületnek, olyanok, mint az egypetéjű ikrek, csak eltérő időpontban jönnek világra. A klón nem mutáns, nem gyengébb változata az eredetinek, a donornak.   

Az otthonlét, bár segít lassítani a koronavírus terjedését, sok más hatása mellett könnyen folyamatos evéshez vezethet.