A szociális ágazatban dolgozók 28 százaléka esett át február elejéig a koronavírus-fertőzésen – derül ki az LMP-hez kötődő Ökopolisz Alapítvány felkérése készített felmérésből. Gyarmati Andrea szociológus január 27-e és február 8-a között, több mint 1300 fős mintán végzett reprezentatív kutatásából lehet tudni azt is, hogy a karantén időszakára a beteg dolgozók alig 4 százaléka kapott 100 százalékos táppénzt. A fizetés 60 százalékát nyújtó sima táppénzen volt 58 százalékuk, több mint ötödük pedig inkább a fizetett szabadságából vett ki napokat, hogy ne veszítse el a bére egy részét. Majdnem 15 százalék közölte: hol így, hol úgy oldotta meg a helyzetet, 2,2 százalékuk azonban se bért, se táppénzt nem kapott a karantén alatt, miközben bérük egyébként is alacsony.
A kutatás szerint a megkérdezettek 8 százaléka többször tapasztalta, hogy pozitív, de tünetmentes kollégáikat beosztották például a fertőzött és elkülönített gondozottak mellé. Kiderült az is, hogy a szociális ágazatban tevékenykedőknek mindössze 36 százaléka dolgozik olyan munkahelyen, ahol folyamatosan tesztelnek. Gyarmati Andrea kutatása igazolja, hogy 46 százalékuk semmit nem kapott az elmúlt év helytállásáért, pénzbeli elismerés mindössze 22 százalékuknak jutott nagyon eltérő összegben.
Az átlag plusz juttatás 96 ezer forintra jön ki, 10 százalék valamilyen cafetéria juttatásban részesült tavaly a járvány alatt. A beszámolók szerint volt, ahol plusz munkaruhapénzt osztottak, máshol az önkormányzat hívta év végi vacsorára őket. A lapunk által először ismertetett friss felmérésből egyértelműen kiderül, hogy a szektorban dolgozók ötödének most több ember ellátásáról kell gondoskodni, mint a járvány előtt. Főként a szociális alapellátásban nőtt a létszám, mert a családsegítők feladata lett a településen élő idősek ellátása is. „Rengeteg plusz feladat, felesleges dokumentáció. Nőtt a leterheltség, sok dolgozó van folyamatosan táppénzen, ez plusz feladat, túlóra, kimerülés”- olvasható az érintettek beszámolóiban. A megnövekedett munkaterhet más így írta le: „A 3800 fős kisközségben a szociális ellátásokat igénybe vevők száma a szociális étkeztetésben háromszoros, házi segítségnyújtásban nyolcszoros, családsegítésben kétszeres lett.”
Amikor arra kérdeztek rá, hogy milyennek ítélik meg a járványhelyzet egyes szerepelőinek hozzáállását a válság kezeléséhez, épp a dolgozókhoz hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben lévő gondozottak kapták a legjobb értékelést. Ennél valamivel rosszabb az intézmények vezetőinek és a fenntartóknak a megítélése. A legrosszabbnak pedig a humántárca és általában a kormány, valamint a szakszervezetek teljesítményét tartják a megkérdezett szociális dolgozók. Tény, hogy a szakma, az ellenzéki pártok és az ágazat érdekvédői együtt sem tudták elérni, hogy az egészségügyi dolgozókéhoz hasonló 500 ezer forintos egyszeri jutalmat kapjanak a szociális terület munkavállalói.
A felmérés időpontjában ugyan még csak a megkérdezettek 10 százaléka mondta azt, hogy megkapta a védőoltást, de az is kiderült, hogy a szociális szféra munkavállalóinak negyede nem is akarja beadatni a vakcinát, 20 százalékuk pedig az állami kampány ellenére még nem döntött. Mindössze 16 százalékuk fogadna el bármilyen oltóanyagot, 29 százalékuk pedig csak az uniós gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinát engedné beadni.
Az LMP pártalapítványa nemcsak a válsághelyzet kezelésére volt kíváncsi, hanem évtizedes hiány pótlására kérte fel Gyarmati Andrea szociológust, aki a szociális szférában dolgozók összetételére, leterheltségére, bérezésére, munkahelyi viszonyaira is rákérdezett. A felmérés további eredményeit következő lapszámainkban ismertetjük. Információink szerint az LMP szociális kérdésekkel foglalkozó politikusa, Ungár Péter a jövő hét elején már a kutatás eredményeire alapozva készül javaslatokat tenni a szociális dolgozók nagyobb megbecsülésére.
