Hibás volt az az európai uniós jogalkotási eljárás, amelynek eredményeképp megszületett a jogállamisági mechanizmus, nem kapott megfelelő súlyt a legfőbb döntéshozó szerv, a Európai Tanács a szöveg véglegesítésekor – információink szerint ilyen érveléssel állhat elő a magyar kormány abban a beadványban, amivel a jogszabályt megtámadják az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt. Mint ismert, a budapesti és a varsói kormánynak kifogásai voltak azzal az új rendelettel szemben, amelynek értelmében az uniós kifizetések visszatarthatók azoktól az országoktól, ahol az uniós források kezelésével kapcsolatban bebizonyosodik a jogállamiság megsértése. Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács (ET) tavaly decemberi csúcstalálkozója előtt Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az új hét éves uniós költségvetés és a gazdasági helyreállítási alap megvétózásával fenyegetett, ha elfogadják az új jogintézményt. Ám végül kompromisszum született: megfogalmaztak egy kiegészítő politikai deklarációt, amely szerint elhalasztják és valamelyest megnehezítik az alkalmazását. A halasztását pedig azt teszi lehetővé, hogy a két tagállam az EUB-hoz fordulhat.
A magyar és a lengyel kormány már ekkor jelezte, hogy élni fognak ezzel a lehetőséggel. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt nyilatkozta, erre már februárban sor kerülhet, ám a Népszava információi szerint a magyar kormányban „az utolsó pillanatig dolgoznak a kereseten, hogy minél alaposabb legyen”. A kabinetnek ugyanakkor érdekében állhat kihasználni a rendelkezésére álló időkeretet: minél később születik döntés az EUB-on, annál később vethetik be ellene a mechanizmust.
Úgy tudjuk, a Miniszterelnökségen és az Igazságügyi Minisztériumban „minden hadra fogható uniós szakjogász” ezen dolgozik jelenleg Bóka János, Orbán Viktor „személyes” EU-ügyi államtitkára vezetésével. Egy a döntéshozatalra rálátó kormányzati forrás a Népszavának azt mondta, a kabinet szakemberei úgy látják, hogy „két-három szempontból is támadható a jogállami mechanizmus”. Bár a kormány szakértői is elfogadják, hogy az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács nem alkot és bocsát ki rendeleteket, levezetésük szerint igenis van szerepe a jogalkotásban, hiszen az EU költségvetéséről is az ET-ben kell megállapodni, márpedig bármely tagállamot is nézzük, a költségvetés törvény. Innen nézve a nagyobb súlyú ügyekben az Európai Tanács igenis jogalkotó. E szerint a logika szerint az ET decemberben formálisan nem döntött a mechanizmusról csak a hét éves költségvetés és a helyreállítási alap elfogadásáról.
Informátorunk szerint a beadvány készítésében folyamatos az egyeztetés a lengyel kormánnyal, még ha formálisan a két kormány külön-külön is fordul majd a Bírósághoz. Ebből a szempontból érdekes, hogy pénteken a Dziennik Gazeta Prawna nevű lap részleteket közölt a Morawiecki-kabinet leendő beadványával kapcsolatban. A lengyel újság szerint, a Bizottságnak nem sikerült levezetnie az EU alapszerződéséből, hogy az „alapértékeket” védelmét össze lehet kapcsolni a pénzügyi érdekekkel.
Érdekes ugyanakkor, hogy még kormányzati forrásaink sem túl optimisták a két beadvány sorsát illetően. Úgy vélik, most sem fog szembe menni az EUB a Bizottsággal. Egy forrásunk például azon ironizált: nem véletlenül van ez így, hiszen „a Bíróság a Bizottságtól kapja a fizetését”. Igaz, a kormánynak várhatóan az is megfelel, ha a 2022-es választásokig nem lesz pénzügyi hatása a jogállamisági mechanizmus esetleges alkalmazásának az országgal szemben.
