Az egész a kulturkampffal kezdődött. Konzervatív körök a karakter- és egyben intézménygyilkosság direkt céljával fűszerezett filmes kultúrharca a történelmi film hiánya ellen emelt bárdot. Az érv az volt, hogy nem készültek eddig efféle művek. Persze, mondani lehet ilyet, komolyan állítani azonban ostobaság, hiszen az Andy Vajna kormánybiztos által fémjelzett korszakban ott volt Fekete Ibolya Anyám és más futóbolondok a családból, mely csupán száz év magyar történelmét mutatta meg, az Oscar-díjig jutó, Nemes Jeles László rendezte Saul fia, Török Ferenc 1945-e, vagy Tóth Barna jegyezte Akik maradtak. Ráadásul ezek igazi történelmi filmek voltak, melyek céltudatosan szolgálták azt, hogy a magyar ember végre nézzen szembe a múltjával.
De mindannyian sejtjük, hogy nem Hunyadival van itt gond. Hanem hogy ki akarja elmesélni a történetét. Azaz, amikor megfogalmazódott a vád, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap nem készített történelmi filmeket – ami nem volt igaz –, valójában arra gondoltak: nem a megfelelő emberek jutottak bizonyítási lehetőséghez. Mintha az imént felsorolt filmek nem is léteztek volna, a 2020. január 1-én alakult Nemzeti Filmintézet (NFI) többek között történelmi filmreformot hirdetett. Érdekes, pont a legnagyobb hangerővel készülő Hunyadi-filmhez tulajdonképpen nincs semmi közük.
Magasabb szinten fut a Bán Mór regényein alapuló projekt, hiszen Kásler Milkós emberi erőforrások minisztere az egyik producere, aki így nyilatkozott az ügyben egy közösségi oldalon: „Örömmel tölt el, hogy évtizedes kihagyások után az animációs filmek mellett az első, hiánypótló történelmi játékfilm létrejöttét a kezdetektől támogathattam. Meggyőződésem ugyanis, hogy a készülő film történelmi jelentőségű lesz, hiszen nemzetünk históriájának egy olyan fejezetét tárja majd a nézők elé, amely során a muszlim, török támadásokkal szemben, Európa és az európai kereszténység védőbástyáját jelentette Magyarország”. Hozzátéve: a szereplőválogatást is felügyeli majd. Ebben egyedülállóak is vagyunk: nincs még egy olyan ország Európában, ahol a miniszter mondja meg, ki és mi lesz egy filmben.
Persze, mindeközben az NFI támogatásaiból is látszik, hogy milyen műveket hiányoltak. Na, és persze kiket az alkotói vonalról. Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk által írt Aranybulla című filmtervet például 4 millió forinttal támogatta a Filmintézet. A magyar nemesség jogait először rögzítő, II. András magyar király 1222-ben kiadott Aranybullája nem csak az egyetlen kedvelt történelmi témájuk, hiszen az NFI-nél fut A nap című filmtervük, mely 1848. március 15. sorsdöntő eseményeit követi végig, melyet már háromszor – mindig a forgatókönyv egy újabb változata létrejöttét – támogatott az intézmény több mint tízmillió forint értékben.
Még ha nem is lesz belőle film, már jó üzlet egyeseknek, de minden bizonnyal itt nem erről van szó. Például az aranybullás támogatást kiszúró Telex a cikkében egy olyan fotót közölt Rákay-ról, melyen egy olyan Rolex órát visel, ami – fogalmazzunk úgy – azt a helyzetet sugallja, hogy az üzletember, egykori médiaszemélyiség nem a pénz miatt akar művész lenni.
A helyzetet nyilván egyensúlyozza, hogy Nemes Jeles László is nemsokára forgat: Árva című filmterve, csakúgy, mint a „tagadott” Saul-fia és a Napszállta történelmi tematikájú lesz, információink szerint a második világháború után játszódik majd és a rendező érzékenységéből kiindulva minden bizonnyal egy olyan karakter köré épül majd, akinek a sorsát befolyásolja a történelem. A forgatókönyv 10 millió, a gyártási előkészítés eddig 66,5 millió forint támogatást kapott.
A színházas-tévés projektek között is találunk finom dolgokat. Bakos Katalin HOMO POLITIKUS címmel Csurka Istvánról forgat dokumentumfilmet, Bayer Zsolt pedig a XIX. századi, regényes életet élt utazó-író-néprajzos-parlamenti képviselő, Orbán Balázsról készít szintén dokumentumfilmet – 300 millió forintos támogatással.
Január végén kezdődött az Aradi Kamaraszínház társulata és filmesek összefogásával a Magyar Golgota forgatása Pozsgai Zsolt rendezésében. A film Török Ignác aradi vértanúnak állít emléket. A kivégzés előtti éjszaka története valós eseményekre épül, valós szereplőket sorakoztat fel, de Török Ignác volt szerelme és addig soha nem látott lánya látogatása az aradi várbörtönben már az írói képzelet terméke.
Március közepén kezdődik a Budapesti Operettszínház csapatával a cannes-i Arany Pálma-díjas Iványi Marcell rendezésében a Szétszakítottak című magyar történelmi film forgatása, amely hétköznapi huszonévesek sorsán át mutatja meg a trianoni békediktátum következményeit. Iványi Marcell az 1996-os Szél című etűdje óta nem filmezett, ám most, huszonöt év után megjött az ihlet.
