Az E.ON nem kívánja megtartani az Elműnek és az ÉMÁSZ-nak a német RWE-ügylettel hozzá kerülő, összesen 2,2 millió lakossági ügyfelét - derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tegnapi bejelentéséből. A lapunk korábbi információit alátámasztó közlés szerint az Elmű-ÉMÁSZ Energiaszolgáltató Zrt. kezdeményezte a hatóságnál úgynevezett villamosenergia-ipari egyetemes szolgáltatási engedélyének visszavonását és az ügyfeleit átvevő szolgáltató kijelölését. A szabályok szerint az állami tarifát fizető közműügyfél-állomány nem egy értékkel bíró, adható-vehető vagyonelem. Ellátásuk joga legfeljebb visszaadható a hatóságnak, amely ezután pályázatot ír ki e kör ellátásának folytatására. A nyertes pedig átveszi az állományt. Ez a folyamat különösebb meglepetésekkel nem kecsegtet: az elmúlt évek tapasztalatai alapján az átvevő - Orbán Viktor politikájának megfelelően - jó eséllyel az állam. Korábbi értesüléseinknek megfelelően a mostani bejelentés sem érhette váratlanul a közel 800 ezer dél-magyarországi fogyasztót - szolgáltatójukkal, sőt hálózatukkal együtt - már négy éve átvevő állami MVM-et. Az MTI-nek a cégnél meg is erősítették, hogy "vizsgálják a lehetőséget".
Az ügylet az E.ON és az RWE közti, néhány évvel ezelőtti németországi eszközcsere-sorozat tovagyűrűző hatása. Ennek során az E.ON-hoz került az Elmű és az ÉMÁSZ felett álló Innogy nevű német cég. (De ennek örvén vált meg az RWE a Mátrai Erőműtől is, amely egy Mészáros Lőrincnél tett kitérő után tavaly szintén az MVM-nél kötött ki.) Egy 2019-es bejelentés tanúsága szerint a lapok újraosztását látva a magyar állam, illetve a Mészáros Lőrinc-féle Opus is bejelentkezett néhány, az átrendeződésből lábon kihalászható vagyonelemért. Így az Opusé lehet a Titász-, az MVM-é pedig az ÉMÁSZ-hálózat. (Eme, az ügyfélállománytól eltérően nagyon is pénzt érő eszköz megvásárlására kapott az MVM az államtól több mint kétszázmilliárdot.)
Ha az ügyletsorozat lezárul, a villamosenergia-piacon is sajátos, hibrid tulajdonosi térkép jön létre, aminek lényeges eleme, hogy a hálózat és az ügyfelek ellátása elvben akár más-más érdekcsoporthoz is tartozhat. Ennek folytán az egykori Démász és az ÉMÁSZ területén az MVM, az E.ON ÉDÁSZ és E.ON Dédász területén pedig az E.ON lesz vagy marad a hálózatüzemeltető és a fő lakossági szolgáltató is. Az Elmű területén a szolgáltatás az MVM-hez kerülne, a hálózatot viszont megtarthatja azt az RWE-től nemrég átvevő E.ON. A Titász esetében pedig az E.ON, miközben közel 800 ezer ottani fogyasztójuk ellátását megtartja, a hálózatot eladja az Opusnak. Magyarán az E.ON hagyományos területein lakossági ügyfeleit - az ottani hálózat sorsától függetlenül - megtartja, de újakból már nem kér. Elemzők szerint ez is azt bizonyítja, hogy a "külföldi befektetők" hosszú távon nem tartják megtérülőnek az állami rezsiszint miatt rendkívül "politikafüggő" lakossági ellátást.
Ugyanez az átalakulás a gázpiacon már mondhatni előrehaladottabb. Ott úgy a hagyományos, mint a néhány hamvába holt alternatív lakossági szolgáltatók mára - hasonló pályázati körök után - tíz év alatt mind a 3,4 millió lakossági ügyfelüket átadták az államnak, amit mára az MVM képvisel. Ezalatt úgyszintén az állami csoporthoz került az észak-dunántúli, valamint a közép- és a dél-magyarországi gázrendszer is. Az E.ON dunántúli gázhálózatait azonban megtartotta, a kelet-magyarországi rendszer pedig olasz kézből a szintén kurzus-közeli MET-hez került, amin aztán osztoztak az Mészáros Lőrinc-féle Opus-szal.
A változásokból a lakossági ügyfelek elvben semmit nem érzékelhetnek, hacsak nem a számlázó cég változását. (A gázpiaci tapasztalatok szerint az ügyfélállomány átadása néhány hónap alatt lezajlik.) Ott viszont, ahol a szolgáltatás és a hálózat mögött más-más befektetőcsoport áll, nagyobb odafigyelést igényel, hogy az ügyfélpanaszokat épp mely terület kezeli.
