Nem engedélyezte Magda Marinko feltételes szabadságra bocsátását csütörtöki végzésével a Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája.
Horváth-Tóth Imola, a bíróság szóvivője közölte: a fogvatartottat a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban előre kitervelten, nyereségvágyból, több emberen, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette miatt sújtotta életfogytig tartó szabadságvesztéssel.
Az ítélet szerint a sorozatgyilkos legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Ez az előzetes letartóztatást is beszámolva, leghamarabb 2019-ben következhetett volna be, erre azonban akkor sem került sor.
A bíróság így a távollétében, védője jelenlétében hozta meg döntését, amelyet a fogva tartása alatti magatartását részletező büntetés-végrehajtási intézeti előterjesztésre is alapozott.
A törvényi rendelkezések és a töretlen bírói gyakorlat szerint a feltételes szabadságra bocsátás kedvezménye nem automatikusan járó jogosultsága az elítéltnek, hanem csupán lehetőség, ha a büntetés célja a szabadon bocsátásával is elérhető. A bíróság most döntött arról, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét egy év elteltével ismételten meg kell vizsgálni. A végzése ellen a védő fellebbezett, így az nem jogerős.
A Legfelsőbb Bíróság Magda Marinkót egy orosházi asszony meggyilkolásáért, valamint egy Kecskeméten elkövetett hármasgyilkosságért ítélte el. A hidegvérrel, embertelenül és nagy szervezettséggel végrehajtott bűncselekmények félelmet idéztek elő az országban. A szerb állampolgárságú férfit a szegedi Z. Nagy család meggyilkolásával is megvádolták, de abban a Fővárosi Bíróság, majd a Legfelsőbb Bíróság nem találta bizonyíthatónak a vádlott bűnösségét.
Szerbiában a bíróság a férfit – a Vajdaságban elkövetett bűncselekmények miatt – távollétében halálra ítélte, de a halálbüntetés eltörlése után ezt 40 év szabadságvesztésre változtatták át.
