Szabó Zsolt megválasztása a Magyar Triatlon Szövetség élére újabb csapás a magyar sportvezetés morális hitelére. Eddig legalább arra figyeltek, hogy olyan személy ne lehessen szövetségi elnök, akivel szemben rendőrségi nyomozás zajlik. A triatlon új elnökéről, a Heves megyei fideszes képviselőről azt próbálják meg kideríteni a hatóságok, hogy honnan került 1,2 milliárd forint a hozzá köthető offshore cég számlájára? De ezen kívül pályázatokkal kapcsolatos visszaélésekben is vizsgálják a szerepét. Megválasztásához az is kellett, hogy egyik napról a másikra új klubok alakultak (legalább harminc), amelyek a közgyűlésen támogatták a politikus elnökjelöltet. Az új egyesületek létrehozásánál még a látszatra sem ügyeltek, hiszen akadt olyan „klub”, amelynek a tevékenységi körében művészet szerepelt és a triatlonszövetség címére jegyezték be. Hasonló trükk más közgyűlésen is előfordult, ahol az a veszély fenyegetett, hogy az adott sportág élére érkező politikus esetleg nem kap elég szavazatot a már létező, valós kluboktól.
Az elmúlt tíz évben a sport kiemelt stratégiai ágazattá nyilvánítása a gyakorlatban azt jelentette, hogy a sportszakma egyre kevesebb szerepet kapott, a háttérbe szorult. Alig maradt olyan szövetség, amelynek elnöke legalább alapfokon ismerné a sportágat, amelynek a szervezetét vezeti. A kiemelt olimpiai sportágak közül csak az úszóknál (Wladár Sándor), a tornászoknál (Magyar Zoltán) és a vízilabdázóknál (Vári Attila) van olimpiai bajnok szövetségi elnök. Inkább az a jellemző, hogy megalázzák, eltiporják a korábbi nagy bajnokokat, ahogy az Szabó Bencével történt a vívóknál és Szuper Leventével a jégkorongozóknál. Mindkettejüket bátorították, hogy induljanak el az elnöki tisztségért, az ígéretek alapján mindketten befutónak tűntek, a tisztújításon azonban kiderült, a politikusok csak bábként használták őket a játszmájukban.
De a magyar sport gazdasági szerepe is megváltozott: tíz év alatt ez az ágazat lett az egyik legnagyobb állami pénznyelő, szinte minden beruházás (stadion- vagy csarnoképítés, fejlesztés) több milliárddal drágább lett a kivitelezés befejezésére, mint a tervezési szakaszban volt (felkészül a Bozsik-stadion, amelyben a napokban játsszák az első tesztmeccset). Nem valószínű, hogy mindegyik esetben csak az építőanyagok árának növekedése és a munkások megemelt bére okozza a többmilliárdos emelkedést. Az állami garancia azt jelenti, hogy szinte korlátlan költségnövekedést rá lehet terhelni a lakosságra.
A sportfinanszírozás állatorvosi lova a Magyar Tenisz Szövetség. Szűcs Lajos fideszes politikus vezetésével 3,5 milliárd forint állami pénzzel nem tudott elszámolni a szervezet. Szűcs ment (természetesen nem börtönbe, csak a háttérbe) és jött a fideszes Lázár János, aki megmentőként tekinthet magára, miután állami támogatásból, a magyar emberek pénzéből rendezte a hiányt. Itt látszik vegytisztán, miként működik az állami finanszírozás egy stratégiai területen.
A fideszes sportvezető annyi állami támogatást kap, amennyit nem szégyell kérni, az összeg felhasználását nem ellenőrzik, ha pedig hiány keletkezne a kasszában, akkor újabb állami támogatással pótolják.
Bajkai Istvánt gyakran emlegetik az Orbán-család ügyvédjének, ami csúsztatás, mert helyesebb azt mondani, bizonyos ügyekben már képviselte a miniszterelnök famíliáját. A kapcsolat azonban ennél sokkal mélyebb, anno ő is azon fiatal, vékony, demokrata és liberális joghallgatók közé tartozott, akik megalakították a pártot. A politikai fősodorba nemrég tért vissza, eddig magánpraxisát építgette. Annál a boksz szövetségnél találtak neki feladatot, amelyik Erdei Zsolt korábbi elnök ténykedése alatt nagyjából négyszázmilliós hiányt hozott össze. A korábbi bokszvilágbajnok az eddigi vizsgálatok szerint nem vett részt a pénz kilapátolásában, legfeljebb szakértelme volt kevés ahhoz, hogy ezt felismerje és megakadályozza. Bajkai nyilván ugyanazt csinálta, mint Lázár a teniszezőknél: kért és kapott állami támogatást. Ilyenformán sokadszor is az adófizetők állták a konszolidációs számlát… De Bajkai megítélése ettől még nem változott a sportágban, sőt: fideszes elnököt még így nem vettek semmibe. Egy decemberi televíziós bokszgála záróakkordjaként a programtól eltérően felment a ringbe, és felkérte a profibokszba visszatért Rácz Félixet, hogy álljon mellé, és vegye át a neki szánt kitüntetést. A bokszmenedzser azonban nem volt hajlandó a tévé nyilvánossága előtti színjátékra, a ring mellől jelezte, nem lesz biodíszlet Bajkai rehabilitálásában, nem állt mellé, és nem vett át tőle semmit. Bajkai feledékenysége figyelemre méltó, mert elnöki kampánya során árnyaltan ugyan, de mégiscsak megkérdőjelezte Rácz Félix igazmondási képességét; ugyanakkor nagyjából egy éve alatt sem kezdeményezett semmilyen szakmai kapcsolatot a hazai profi bunyó megkerülhetetlen alakjával. Rácz Félix tavaly egy idényre visszavonult a promóteri pályafutástól, egyúttal minden együttműködést megszakított a Magyar Ökölvívó Szakszövetséggel. Megtehette, hiszen a piacról és nem állami támogatásból szervezi a profi bokszot. Más sportágban hasonló kiállásról nem tudunk.
