Befolyásolhatják a halak test- és pikkelyalakját a természetes vizekben lévő gyógyszerhatóanyagok – állapították meg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói a budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett minták alapján. A szemmel nem észrevehető alakmódosulások vizsgálata új típusú adatokkal segítheti a mikroszennyezők környezeti kockázatainak becslését.
„A jelenleg használatos szennyvíztisztítási technológiák a legtöbb gyógyszerhatóanyag-maradványt nem képesek kiszűrni, így ezek többé-kevésbé akadálytalanul juthatnak át a szennyvíztelepeken. Így fordulhatott elő, hogy a budapesti agglomeráció kisvízfolyásaiból vett mintákban 54 különböző hatóanyagot sikerült kimutatni. A szerteágazó projekt keretében azonban arra is kíváncsiak voltunk, hogy a hatóanyagok jelenléte és az adott vízfolyásban élő halak alakja között kimutatható-e valamilyen összefüggés” – mondta Staszny Ádám, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet szakértője.
A rangos PeerJ szakfolyóiratban most publikált eredmények szerint a kimutatott hatóanyagok közül négyről derült ki egyértelműen, hogy a halak alakjának megváltozását okozzák. Ezek a hangulatjavítók hatóanyagát jelentő citalopram, a szív- és érrendszeri betegségek esetén alkalmazott propranolol, a reumás fájdalmakra használt kodein, valamint a koszorúér-betegség kezelésére alkalmazott trimetazidin voltak.
„Ezek a hatóanyagok igen kis koncentrációban, pusztán nanogramm/literes nagyságrendben fordultak elő a felszíni vizekben, ami azt jelenti, hogy az emberi szervezetre nem fejtenek ki hatást. A halakra viszont összességében mégis kimutatható hatást gyakoroltak a keverékeik” – mutat rá Staszny Ádám. Mint hozzátette, a feltárt jelenség pontos mechanizmusának megértéséhez további vizsgálatok szükségesek, ám úgy tűnik, az új módszer ígéretes lehet az ökotoxikológiai gyakorlatban is.
