Nem kérdés többé, hogy az év második felében is a populista Janez Jansa maradhat Szlovénia miniszterelnöke. Az ország júliustól tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, így veszélyes, eddig sosem látott kísérlet színtere lehet az EU. Hétfőn este ugyanis a ljubljanai parlamentben elbukott a nyugdíjasok pártját, a DeSUS-t irányító Karl Erjavec által benyújtott konstruktív bizalmatlansági indítvány.
Már a szavazás előtt nyilvánvaló volt, hogy a szlovén diplomácia egykori vezetője, a helyi politika régi motorosa nem tudja összekaparni a kabinet megbuktatásához szükséges 46 szavazatot. Az azonban hidegzuhanyként érte, hogy beadványát saját párttársai se mind támogatták, így végül a szavazáson résztvevő 53 honatya közül csak 40-en voksoltak Jansa leváltására. „Ennél néhánnyal azért többet reméltem” – ismerte el. Az eredmény azért is csalódás számára, mert amikor januárban kísérletet akart tenni a populista kormány leváltására, 42 szavazatot gyűjtött össze. Akkor azért maradt el a voksolás, mert több ellenzéki képviselő koronavírusos lett. A hétfő késő esti parlamenti szavazás azt is jelenti, hogy az ellenzék aligha próbálkozik újra konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal. Erre Erjavec is utalt, mert mint mondta, ők már a jövő évi parlamenti választásra készülnek.
Az az abszurd helyzet áll elő, hogy júliustól az a szlovén kormány szólhat bele az uniós döntések menetrendjébe, amely fellép a független sajtó ellen, s mindent elkövet a hatalmi ágak szétválasztásának megakadályozásáért. Brane Golubovic, a Marjan Sarec Listája (LMS) nevű párt frakcióvezetője, a bizalmatlansági indítvány egyik aláírója a parlamentben elmondta, a voksolással jelezni kívánták: nem asszisztálnak a demokratikus intézményrendszer szétveréséhez. Mint fogalmazott, Jansa kormánya önkényes intézkedéseivel fittyet hány az alkotmányra, a parlamentre, pénzmegvonással akarja térdre kényszeríteni az egyelőre még független állami tévét, az állami hírügynökséget, más médiumokat, továbbá a rendőrséget és a korrupciósellenes hivatalt.
Jansa a tőle megszokott, nem éppen emelkedett stílusban kommentálta a történteket. Szerinte politikai ellenfelei intéztek ellene „manipulációkkal és hazugságokkal” fűszerezett támadásokat. Sikeresnek nevezte a kormány koronavírussal kapcsolatos sokat bírált válságkezelését. Ez merész kijelentés, mert lakosságarányosan San Marino és Belgium után a világon legtöbben Szlovéniában vesztették életüket a járvány következtében. Luka Mesec, a szlovéniai Balpárt képviselője szerint az országot egy „Orbán Viktorhoz, illetve Donald Trumphoz hasonló figura irányítja, s nem telik el nap, hogy ne kellene a kormány túlkapásaival foglalkozni”. Mint fogalmazott, a kabinet párhuzamos valóságban él.
A kormány most már minden bizonnyal kitölti mandátumát, ám mindez elhúzódó bizalmi válságot eredményez, hiszen a lakosság mindössze húsz százaléka véli úgy, hogy az ország jó irányba halad. A Mediana ügynökség január végi felmérése szerint Jansa pártja, az SDS támogatottsága 16.9 százalékra zuhant, s csak a rendkívül széttöredezett a szlovén belpolitikai térképnek köszönheti első helyét.
Jansa valóban Trump-szerű figura, aki nem éppen finomkodásairól ismert. Az STA állami hírügynökséget „nemzeti szégyennek” nevezte, az állami tévét azzal vádolta, hogy „hazugságokat terjeszt”, illetve más kormánykritikus médiumokkal egy kalap alá véve úgy fogalmazott, hogy „felelőtlenül terjeszti a vírust”. Ám nem csak retorikája veszélyes, konkrét lépéseket is tett a médiumok megzabolázására. Mivel közismerten politikai mentorának tartja Orbán Viktort, s a Fidesz közeli vállalkozások bevásárolták magukat a helyi médiába, sokan attól félnek, hogy a szlovén soros elnökség alatt Jansa megpróbálja kiépíteni az európai populisták szövetségét .
