Több hónap után ezekben a napokban ismét katonákat temetnek Ukrajnában. Vasárnap délelőtt hárman aknára léptek, néhány nappal korábban többen géppuskatűzben vesztették életüket, kettővel mesterlövész végzett – egyikükkel éppen abban az órában, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a G7-ek kijevi nagyköveteinek társaságában a térségbe látogatott. A tűzszüneti vonal közelében fölkereste az ukrán hadsereg állásait is, az egyik mindössze nyolcvan méterre volt az ellenségtől. Az elnök utalt is rá, hogy a szakadárok és az őket támogató orosz fegyveresek legtöbbször éppen azokban a körzetekben sértették meg a tűzszünetet.
Avakov ukrán belügyminiszter néhány nappal korábban arra figyelmeztetett, hogy már nem működik a békefolyamat, mesterlövészek és aknavetők folyamatosan lőnek, háború van megint. Szavait az EBESZ megfigyelői is alátámasztják. A szervezet állandó tanácsának bécsi ülésén az amerikai misszió ideiglenes vezetője, Courtney Austrian elmondta, hogy egy viszonylag csöndes időszak után csupán február 5-7. között 349 alkalommal sértették meg a tűzszünetet. Szerinte minden egyes halálos áldozatért Oroszország a felelős, mert fölszította és folyamatosan táplálja az ellenségeskedést. A béke irányába tett bármiféle előre lépéshez arra van szükség, hogy Oroszország tanúsítson erre politikai akaratot és teljesítse a „normandiai négyek” 2019 decemberi párizsi csúcstalálkozóján vállalt kötelezettségeit.
Az EBESZ érezhetően szeretné elkerülni, hogy ismét a korábbi hevességgel lángoljon föl a konfliktus. A szervezet soros elnöke, Ann Linde svéd külügyminiszter is az orosz vezetést hibáztatta amiért a Berlinbe tervezett újabb csúcstalálkozót nem sikerült összehozni. „Ukrajna teljesítette a Párizsban vállalt feltételeket, Oroszország sajnos még nem” – tette hozzá a Jevropejszka Pravdának adott nyilatkozatában. Vélhetően az ukrán vezetés fokozódó csalódottságára utalva óvott attól, hogy fegyveres erővel kíséreljék meg visszaszerezni az ellenőrzést a szakadár területek fölött. A svéd külügyminiszter szerint erővel nem lehet tartós békét teremteni, ezt tanúsítja Hegyi Karabah példája is: nem véletlen, hogy a szembenálló felek között a harcok befejeztével nem jött létre békeszerződés.
Zelenszkij elnök hangsúlyozta, tisztában vannak vele, hogy a fegyvernyugvásra igazából csak az ukránoknak van szükségük, a szeparatisták éppen hogy a tűzszünet kudarcában érdekeltek. Igyekeznek nem fölülni a provokációknak, de a szakadárok akcióira az ukrán katonáknak természetesen továbbra is megfelelő választ kell adniuk. „Ehhez nincs szükség külön újabb parancsra” – mondta az ukrán államfő.
Olaj volt a tűzre, hogy éppen ezekben a napokban Putyin orosz elnök a megszállt területek Oroszországhoz csatolását sugalló kérdésre azt válaszolta: „Nem fogják cserben hagyni a Donyec-medencét”. Utóbb a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy mindössze humanitárius segélyszállítmányokról van szó, de nyilatkozata nem mindenkit nyugtatott meg.
A három ukrán katona vasárnap délelőtti halála váratlanul érhette az ukrán politikai és katonai vezetést. Zelenszkij elnök keddre virradóra érkezett haza az Egyesült Arab Emírségekből, és előre kirendelte a boriszpili repülőtérre a védelmi minisztert, a katonai csúcsvezetést, az illetékes parlamenti bizottság vezetőjét és tíz napot adott a részletek kiderítésére. Az első vizsgálatok három változatot tartanak valószínűnek, és ebből csak az egyik, hogy a szeparatisták távirányítóval robbantották föl az aknákat. A másik két változat kötelességmulasztásra utal.
