Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Parlamentben már sejtetni engedte, a vártnál jobban tudott teljesíteni a gazdaság a tavalyi év utolsó negyedévében. A KHS kedd reggel közzétett első becslése szerint ugyanis a negyedik negyedéves GDP az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt. A szűkszavú kommentár szerint a bővüléshez leginkább az ipar, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá. Az egy évvel korábbi időszakhoz képest persze ez még mindig 4,3 százalékos elmaradást jelent a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint, így összességében a gazdaság 2020 évi teljesítménye 5,1 százalékkal maradt el a 2019-estől.
Bár ez az elmúlt 25 év második legnagyobb éves GDP-csökkenését jelenti – ennél nagyobb, 6,7 százalékos visszaesés a 2009-ben a gazdasági válság idején volt -, a piaci várakozásokhoz képest egy jobb teljesítményt jelent, hiszen az elemzők 6 százaléknál is nagyobb mínuszt vártak a koronavírus évére. A jobb teljesítmény oka egyértelműen az utolsó negyedév növekedése, ami feltehetően annak is köszönhető, hogy a komolyabb korlátozó intézkedések csak a negyedév közepén, november 11-től léptek életbe, addig pedig ősszel jól húzott a gazdaság. Az ipart sem bénította le úgy a pandémiás helyzet, mint tavasszal, az autógyárak nem álltak le hetekre, az ellátási láncok nem szakadtak meg. A turizmus és a vendéglátás ugyan az utolsó negyedévben teljesen a padlóra került, ám ebben az időszakban amúgy is kevesebbet tesz hozzá az ágazat a GDP-hez, mint nyáron, így a visszahúzó ereje is kevésbé érződött. Az első negyedéves 2,2 százalékos növekedést követő második negyedéves hatalmas, 13,6 százalékos zuhanást, majd a harmadik negyedéves 4,6 százalékos mínuszt a negyedik negyedév pozitív mérlege így valamelyest ellensúlyozni tudta.
Hatalmas meglepetést okozott a magyar gazdaság tavalyi utolsó negyedévi teljesítménye, hiszen az eredmény még a legoptimistább előrejelzéseket is felülmúlta – értékelte az adatokat Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Megjegyezte: a részletes adatokat a KSH március 2-án közli, így egyelőre csak találgatni lehet, mely területek okozták a jelentős meglepetést. Az ipar és az export összességében jól teljesített a negyedik negyedévben, a pozitív hozzájárulás borítékolható volt. A nagy kérdés, hogy az információ, kommunikáció ág teljesítménye összességében mennyire tudta mérsékelni a szolgáltatások hozzáadott értékének visszaesését. Könnyen lehet, hogy több szolgáltató ág is pozitív meglepetést okozott a negyedik negyedévben. A gazdaság ezen területéről azonban nem állnak rendelkezésre havi adatok. Valószínűleg az építőipar hozzáadott értéke is kedvezőbben alakulhatott, mint azt a termelési statisztikák sejtették – magyarázta az elemző.
Virovácz Péter szerint az, hogy a szigorítások ellenére a magyar gazdaság növekedni tudott negyedéves alapon, azt jelenti, hogy a vártnál sokkal nagyobb kilábalási potenciál van a gazdaságban. Az éves átlagnál dinamikusabb negyedik negyedéves teljesítmény ráadásul pozitív áthúzódó hatást jelent 2021 egészére nézve. Összességében az ING által előrejelzett 4,3 százalékos idei évi növekedést egyértelmű pozitív kockázatok övezik, így egyre nagyobb realitása lehet az 5-6 százalékos növekedési sávban szóródó várakozásoknak – tette hozzá.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is a várakozásokhoz képest sokkal kedvezőbbnek nevezte az adatokat, de szerinte a járványhoz köthető bizonytalanság miatt még nem lehet pontosan látni, milyen ütemű növekedés várható ebben az évben. Kérdés, hogy az idei első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévben látott erős teljesítményhez képest tud-e gyorsítani a gazdaság. Az viszont szinte biztos, hogy második negyedévben a bázishatás, azaz a tavalyi két számjegyű GDP-csökkenés miatt várhatóan kiugró eredmény születik – mutatott rá. Összességében a mostani kilátások alapján Németh Dávid szerint 2021-ben több mint 4,5 százalék körüli GDP-növekedésre van kilátás. Ha viszont a vártnál gyorsabban bekövetkezik a gazdasági nyitás, akkor akár 5 százalék feletti bővülésre is képes lehet a magyar gazdaság.
A Pénzügyminisztérium várakozásai alapján a második negyedévtől tér vissza a dinamikus növekedés, és 2021-ben 4-5 százalékkal bővülhet a gazdaság. A tárca közleménye szerint a vártnál kedvezőbb - és az uniós országok átlagosan -6,4 százalékos visszaeséséhez képest jobb - magyar GDP-adat elsősorban az ipar és építőipar előre jelzettnél erősebb teljesítményének köszönhető.
