Az áldozattá vált gyerekek legtöbb esetben hátrányos helyzetűek, szegény családi háttérrel rendelkeznek, és marginalizált társadalmi rétegekhez tartoznak. A fizikai, pszichológiai, érzelmi erőszak és az elhanyagolás is gyakran része volt az életüknek az áldozattá válást megelőzően is. A szexuális célú emberkereskedelem áldozatai - az EU területén azonosított magyar nemzetiségű - 64 százaléka gyermek, 7,4 százalékuk 11 éven aluli. Az Amerikai Külügyminisztérium 2019-es és 2020-as, emberkereskedelemről szóló jelentése szerint számos kulcsfontosságú területen Magyarország nem tesz eleget az emberkereskedelem elleni küzdelemhez szükséges szabályozási minimumnak. A szexuális kizsákmányolás legtöbb áldozata az ország legelmaradottabb régióiból származik. Az állami gondozásban élő gyermekek fokozottan veszélyeztetettek az áldozattá válás szempontjából.
Az elmúlt években nagy figyelem irányult az online térben zajló szexuális kizsákmányolásra is, amelyre Magyarországon továbbra is helytelen terminológia van használatban. A jogalkotás a „gyermekpornográfia” definíciója és tényállása alatt büntetni ezt a magatartást. A Kaleta-ügy kapcsán derült fény arra, hogy a magyar bíróságokon nincs egységes gyakorlat a „gyermekpornográfia” bűncselekményének szankcionálása területén. Egy több mint 9000, 18 év alatti kamaszt megkérdező tanulmány szerint a kamaszok 39 százalékától kértek már erotikus képet online chatbeszélgetés során.
A tanulmány ezen kívül kitér a kényszerházasság, a turizmus területén történő kizsákmányolás hazai megjelenési formáira is. A különösen veszélyeztetett csoportokon túl taglalja a szakemberhiányt és a gyermekvédelmi rendszer kritikus pontjait, de sorra veszi az elmúlt évek pozitív intézkedéseit és változásait is.
