Az űrkapszulába „csomagolt” asztrobiológiai labor hét hónapja tartó utazást követően érkezik meg a Marshoz, hogy végrehajtsa a misszió szempontjából kulcsfontosságú, veszélyes manővert. A Svábhegyi Csillagvizsgáló közösségi oldalán élőben közvetítik csillagászok a Perseverance landolását.
A Perseverance óránként 19 300 kilométeres sebességgel érkezik be a marsi légkörbe - ez a hang földi terjedésének 16-szorosa. Miközben ejtőernyője által lelassítva önállóan áthalad a Mars légkörén, perceken át rádiójeleket fog kiadni, ám mire ezek eljutnak a missziót irányító szakértőkhöz a 204 millió kilométerre lévő Jet Propulsion Laboratoryba (JPL), a NASA bolygókutató intézetébe, addigra a Perseverance már leszáll a Marson - remélhetőleg egy darabban.
A hatkerekű marsjárónak várhatóan hét percre lesz szüksége ahhoz, hogy a Mars légkörének felső rétegéből leereszkedjen a felszínre. Ezt a meglehetősen torokszorító ereszkedési periódust a JPL munkatársai „a rettegés hét percének” tartják. Al Chen, a JPL ereszkedésért és landolásért felelős csoportjának vezetője szerint ez a 2,7 milliárd dolláros misszió legkritikusabb és legveszélyesebb része.
„A siker sohasem biztos. Ez különösen igaz, amikor a valaha épített legnagyobb, legnehezebb és legösszetettebb rovert próbáljuk lejuttatni a legveszélyesebb területre, ahol valaha landolni próbáltunk” – mondta Chen.
A landolás sikere egy összetett eseménysorozat zökkenőmentességén múlik: hogy gond nélkül nyíljon ki a hatalmas, szuperszonikus ejtőernyő, hogy megfelelően működjön az a sugárhajtású „égi daru”, amely leereszkedik egy biztonságos landolási ponthoz és a felszín felett lebeg, miközben leereszti a talajra a rovert. A Perseverance mindezt önállóan végzi, a földi irányítás ebben az időszakban nem tud segíteni – mondta Chen.
A Mars-járó landolását csütörtökön este 9 órától élőben közvetítik csillagászok a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook-oldalán. Szabó Norton csillagász, aki három kollégájával együtt élőben kommentálja majd a landolást, elmondta: magyar idő szerint csütörtökön este fél tíz után kezdődik meg a Perseverance rover 7 percig tartó ereszkedése a bolygó ritka légkörében. Mint hozzátette, bár a Mars-járó kamerái felveszik majd az ejtőernyős landolást, ez élőben nem lesz követhető, mert időbe telik, amíg ezeket visszasugározza a Földre. „A landolás után egy-két nappal érkeznek meg a felvételek, az azonban várhatóan már csütörtökön este 10 órára kiderül, hogy sikeres volt-e a marsi leszállás” – mondta. Az élő közvetítés itt érhető majd el.
Az újgenerációs robot marsjáró egy kisebb autó méretű, arra tervezték, hogy ősi mikrobiális élet jelei után kutasson a vörös bolygón, tanulmányozza klímáját és földrajzát, kőzet- és talajmintákat gyűjtsön, és utat nyisson a bolygó felfedezésében az emberek számára. Az 1040 kilogrammos marsjáró a Jezero nevű, 250 méter mély kráter alján fog landolni, amelyben 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tó hullámzott a bolygó felszínén. A robot egy teljes marsi évet - 687 földi napot - tölt el a Marson. Adatgyűjtő munkája során a Perseverance furatmintákat gyűjt a vörös bolygó kőzetéből, amelyeket a tervek szerint a NASA két jövőbeli misszió során az Európai Űrügynökséggel együttműködve hoz majd vissza a Földre elemzésre.
A marsjárón az Ingenuity nevű kísérleti marshelikopter is a bolygóra érkezik, amely tesztrepüléseket fog végezni. Ha a napenergiával hajtott, 1,8 kilogramm súlyú drón túléli a hideg marsi éjszakákat, az azt jelenti, hogy a jövőbeli missziókat ki lehet bővíteni légi megfigyelésekkel. Ha minden jól megy, az Ingenuity lehet az első eszköz, amely idegen bolygón repül - onnan száll föl és oda is száll le.
A marsjáróval a felszínre juttatnak egy olyan kísérleti eszközt is, amely tiszta oxigént von ki a Mars légkörének szén-dioxidjából. Ez a jövőben felbecsülhetetlen értékű lehet a Marson az emberi élet támogatása szempontjából, emellett hajtóanyagot szolgáltathat a rakétáknak a hazarepüléshez is.
Szabó Norton kiemelte, a Mars-járó a Naphoz viszonyítva jelenleg elképesztő, közel 77 ezer km/h-s sebességgel száguld az űrben, ez körülbelül 25 kilométer megtétele másodpercenként. Amint elér a Mars légkörének felső részéhez eseménydús ereszkedés kezdődik - benne a Nap felszíni hőmérsékletével azonos forrósággal, szuperszonikus ejtőernyő-nyitással és az első, teljesen önálló marsi leszállással.
A küldetéssel számos olyan technológia is utazik, ami már a jövő marsi felfedezéseire készül. A csillagász elmondta, hogy a leszállóegységen található műszereket fényképek segítségével mutatják be a közvetítés közben.
„A Perseverance marsjárót az előző küldetések tapasztalatával alaposan felvértezve építették, így nem csak bővíteni fogja a már megszerzett tudásunkat a bolygóról, de az emberiség legizgalmasabb kérdéseire is választ keres: vajon hogyan alakulhatott ki az élet a Földön - vagy akár más bolygókon, illetve összegyűjti a majd egyszer a Földre visszaérkező mintákat. A mintákat a NASA az európai űrhivatal, az ESA segítségével készül visszahozni a Földre, a tervek szerint még 2031 előtt” – olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló hétfői közleményében.
Are you ready to go red for my Mars landing? Landmarks are lighting up for landing this week, including the @EmpireStateBldg and @flyLAXairport. Share pics of your cities and/or of you wearing red shirts, tag them #CountdownToMars
— NASA's Perseverance Mars Rover (@NASAPersevere) February 14, 2021
Latest: https://t.co/7w3rbvbyoL pic.twitter.com/iUEoTa7n0a
