Nagy fölénnyel, a voksok 48 százalékával nyerte meg a koszovói parlamenti választást Albin Kurti baloldali populista pártja, az Önrendelkezés. A politikai erő 55 helyet szerezhet a parlamentben, az abszolút többséghez azonban 61 mandátumra van szükség. A háborús bűnökkel vádolt, de a hágai bíróság által kétszer is felmentett egykori miniszterelnök, Ramush Haradinaj jelezte, pártjával, a Szövetség Koszovó Jövőéért (AAK) szívesen belépne egy jövendő koalícióba. A szintén háborús bűnökkel vádolt volt elnök, Hashim Thaci által előzőleg irányított Koszovói Demokrata Párt 17, az Isa Mustafa volt miniszterelnök által fémjelzett Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) pedig 13 százalékot szerzett. Az alkotmány összesen húsz képviselői helyet garantál a nemzeti kisebbségeknek, ebből tízet a szerbek kapnak meg.
Koszovó már 2008-ban elnyert függetlensége óta folyamatosan Európa legkevésbé stabil országai közé tartozik, amit részben a kilátástalan gazdasági helyzet, részben pedig az magyaráz, hogy a pártok nem kiforrott ideológia, hanem pillanatnyi önös érdekeik szerint politizálnak. Hiába győzött nagy fölénnyel Kurti pártja, a tapasztalat azt mutatja, hogy Koszovóban igen nehéz a kormányalakítás. Az egyes pártok ugyanis már annyiszor döfték hátba éppen aktuális koalíciós partnerüket, hogy rendkívül bizalmatlanok egymással szemben. Kurti számára ráadásul épp az jelenti a legnagyobb nehézséget, hogy túlnyerte magát, s túlzottan nagyok az elvárások vele szemben, márpedig csodára ő sem lesz képes, így hamar elvesztheti a választók bizalmát. Egy válsághelyzet esetén több képviselő hagyhatja el a kormány süllyedő hajóját.
Az Önrendelkezés nagyarányú győzelme aligha segíti a szerb-koszovói megbékélés folyamatát. Ez a kérdés nem is szerepelt az Önrendelkezés választási programjában. Kurti az egyik legradikálisabb szerbellenes politikus a koszovói politikai palettán, s még miniszterelnökként (2020 februárjától júniusig ült a kormányfői bársonyszékben) csak nagy nemzetközi nyomásra járult hozzá ahhoz, hogy Pristina megszüntesse a szerb árukkal szemben bevezetett százszázalékos vámot. Ellenzéki politikusként pedig a megbékélési folyamat legradikálisabb ellenzője volt.
Albin Kurti a voksolást „a szabadság, igazság és a korrupcióellenesség melletti népszavazásnak” nevezte pristinai sajtóértekezletén. Szerinte új korszak kezdődik a köztársaságban, de elismerte, „sok munka vár ránk”. Feltételezések szerint nem kizárt, hogy Kurti néhány kisebbségi képviselőt akar megnyerni magának a kormányzáshoz.
