;

ellenzékiek;politikai perek;Belarusz;

Marija Kalesznyikava

- Hosszú börtön vár az elrabolt belarusz ellenzékire

Alekszandr Lukasenko minden potenciális ellenfelét vagy börtönbe záratta vagy elűzte az országból. A következő célpont, az elnökségre sosem pályázó Marija Kolesznyikova.

Akár 12 év letöltendő börtönbüntetésre ítélhetik Maria Kolesznyikovat, adta hírül a fehérorosz ellenzék. A belarusz Lukasenko ellenes tábor egyik vezéralakját, szeptemberben 8-án fényes nappal, Minszkben az utcán rohanták le és rabolták el civil ruhás, maszkos személyek. Az ukrán határra cipelték, ahol át akarták toloncolni, úgy állítva be, mintha megszökött volna az országból, ám Kolesznyikova ellenállt, széttépte az útlevelét, meghiúsítva Minszk terveit. Azokban a napokban két másik ellenzéki vezető, Anton Rodnyenkov és Ivan Kravcov is Ukrajnába távoztak. Bár a minszki hatóságok tagadták a történteket, Ukrajna belügyminiszter-helyettese, Anton Geraszcsenko megerősítette, hozzátéve, hogy Rodnyenkovot és Kravcovot is a belaruszok tulajdonképpen erőszakkal toloncolták ki. Mindhárman az elcsalt augusztus 9-i elnökválasztás után megalakult Ellenzéki Koordinációs Bizottság elnökségének tagjai.

Kolesznyikovát ezt követően vették hivatalosan őrizetbe. Bár a rezsim kezdetben tagadta, hogy köze lenne az ellenállás vezéralakjának elrablásához, azóta is fogva tartják. Utólag kiderült, elrablói a fehérorosz KGB tagjai voltak.

Most viszont bíróság elé állítják a 38 éves aktivistát – a hatalom megszerzésére irányuló illegális konspiráció szervezése illetve szélsőséges szervezet létrehozása és vezetése vádjával. Ezen vádak alapján az ellenzéki Koordinációs Tanács hétvégi közleménye szerint 12 éves letöltendő börtönbüntetés várhat Kolesznyikovára. Az ítélet vélhetően március 8. körül várható, hiszen januárban két hónappal, épp e dátumig hosszabbították meg előzetes fogvatartását.

Ellenzéki hírforrások szerint Fehéroroszországban a tavaly nyári elnökválasztás előtt és után több mint 30 ezer embert hurcoltak meg és vettek őrizetbe, jelenleg is mintegy 160 politikai foglyot őriznek különböző börtönökben. A Lukasenko ellen elnökjelöltként induló ismert személyeket már a választás előtt vagy bebörtönözték vagy menekülésre kényszerítették.

Kolesznyikova a legesélyesebb Lukasenko-ellenjelölt, Viktor Babariko bankár kampányfőnöke volt. Babariko letartóztatása és a másik ellenjelölt, az egykori washingtoni nagykövet, Valerij Ceplako kényszerű külföldre menekülése után a két stáb egyesített erővel állt be az ismert vlogger, Szergej Tyihanovszkij mögé. (Cepkalo azt követően menekült Oroszországba, hogy gyermekei felügyeleti jogát próbálták hamis tanúzással alátámasztva elvenni tőle. Szvetlana Tyihanovszkaja is még a választás előtt külföldre menekítette gyerekeit, majd a választások után őt magát is a minszki hatóságok kényszerítették a lettországi emigrációra.)

A rezsim azonban nem kockáztatott, Szergej Tyihanovszkijt is bebörtönözték a választások előtt, így lett a fehérorosz ellenzék női vezetésű. Szvetlana Tyihanovszkaja, Veronika Cepkalo és Maria Kolesznyikova pedig alapjaiban rendítette meg Alekszandr Lukasenko 27 éve tartó uralmát, Fehéroroszországban sosem látott tömegeket mozgattak meg a rezsimmel szemben.

Kolesznyikova művészből lett politikai vezető. Végzettsége szerint fuvolaművész és karmester. A Belarusz Állami Zeneakadémián szerzett diplomát majd Stuttgartban végezte el a mesterképzést. Aktívan részt vett nemzetközi kulturális projektek szervezésében Fehéroroszországban és Németországban. A német művészvilág több demonstrációt is szervezett már Kolesznyikova szabadon bocsátása érdekében. 

Felmelegítette a népszavazás ötletét a diktátorJövő januárban, a helyhatósági választásokkal egybekötve szeretné megrendezni az alkotmánymódosító népszavazást Alekszandr Lukasenko. A fehérorosz diktátor egyben azt is bejelentette múlt pénteken, hogy új törvényt hoznak a tavaly nyár óta tartó tüntetések szabályozására. Belaruszban már megkezdődtek az úgynevezett népgyűlések, amelyeket a hatalma megtartását célzó alkotmánymódosító népszavazás előkészítésére talált ki az elnök. Ezeken a népgyűléseket az állítólagos politikai reformokat tárgyalják meg a rezsim által gondosan kiválogatott küldöttek. A jelenleg zajló már a hatodik ilyen gyűlés. A múlt pénteken megszavazottak szerint az új alkotmányt kidolgozó bizottságban nem kap képviseletet az ellenzék. Az elnök az esetleges amnesztia lehetőségét is elutasítja, állítva, Belaruszban nincsenek politikai foglyok. Azt is egyértelműen leszögezte: a továbbiakban sem tűrnek meg semmiféle tömegtüntetést, „provokációt” vagy bérmiféle törvénysértést. Annak érdekében, „hogy civilizált országnak tűnjön" Belarusz, a demonstrációkat szabályozó törvényeket is módosítják, azaz szigorítják.

Még nagyobb a hatékonysága a második adag beadása után két, illetve három héttel.