Végre sikertörténetről számolhat be a várhatóan hétfő délután 5 órakor rendezett Downing Street-i sajtótájékoztatóján Boris Johnson. Az előrelátó és nagyszabású vakcinációs program keretében két nappal a határidő előtt sikerült teljesíteni az első négy ún. prioritási csoport, a 70 éven felüliek, a frontvonalban dolgozó egészségügyi és idősotthoni dolgozók, közel 15 millió nagy-britanniai lakos ellátását. A következő nagy lépés minden 50 év feletti és a veszélyeztetett, krónikus betegséggel élő 16 éven felüliek immunizációja, aminek április végére kell befejeződnie. Természetesen ez az időterv csak az első szúrásra vonatkozik, melyet 12 héttel követ az emlékeztető injekció.
A diadalmenet közepette zárójelben érdemes azért megjegyezni, hogy az Egyesült Királyságban elsőként jóváhagyott Pfizer vakcina kifejlesztése során alkalmazott mRNA technológia alkalmazásában úttörő szerepet játszott német BioNTech cég vezérigazgatója, Ugur Sahin kétségének adott hangot a két oltás között eltelő három hónap brit kezdeményezésével kapcsolatban. A tudós határozott véleménye, hogy nem lenne szabat hat hétnél tovább várni a „boosterrel”. Amennyire csak lehet diplomatikusan fogalmazva fejtette ki, hogy „végeredményben kockázat/haszon elemzésről van szó a kormányzati testületek részéről, felbecsülve, hogy megéri- e a több emberhez való eljutás a beoltottaknak nyújtott csekélyebb védelem fényében”.
A vakcinációs folyamat végső, harmadik felvonásának menetrendjéről még nem született döntés, ám ennél valójában sürgősebb a közel két hónapja, december 19-én felfüggesztett, eleve korlátozott élethez visszavezető út kijelölése. Ezen fáradozik most nagy elánnal Boris Johnson, aki február 22-én, a hétfőn kezdődő egyhetes oktatási szünet után jelenti be „ütemtervét”. Az előterjesztés szándékosan homályos lesz, helyet adva a Covid-19 helyzet esetleges változása miatti rugalmasságnak. A koncepció arra épül, hogy a következő hetekben az októberi fokozatra esnek vissza a megbetegedések, kórházi felvételek és halálesetek számai és a fertőzés mértékét jelző R szám marad jelenlegi, július óta először 1 alatti szintjén.
Boris Johnson, akit az elmúlt hónapok hullámvasútszerű változásai korábbi énjénél összehasonlíthatatlanul óvatosabbá tettek, legutóbbi, szombati nyilatkozatában „optimistának" nevezte magát, de figyelmeztetett, hogy a korlátozásokon csak lassan szabad enyhíteni, mert „különben hátraarcokra és a politika hirtelen átértékelésére lesz szükség”. A Downing Streetből kiszivárgott elképzelések szerint az oktatás prioritásának szellemében március 8-án lehetőleg valamennyi, de legalább az általános iskolák ismét kinyitják kapuikat a gyerekek előtt, óriási megkönnyebbülést okozva az otthon tanulásba alaposan belefáradt szülőknek. Minden más meglehetősen bizonytalan és nem váltott ki üdvrivalgást a Valentin-napot újságolvasással és hírcsatornák böngészésével töltött britekből. A szabadság első jele az lehet, hogy egy háztartásban élők a szabadban padra, netán saját pokrócukra ülve is elfogyaszthatnak egy kávét vagy pikniket. Erre az elmúlt hónapokban csak mentükben kerülhetett sor. Felcsillant a remény, hogy húsvétra kinyitnak a kocsmák és éttermek kerthelyiségei, így családok hosszú idő óta először együtt étkezhetnének. Ennek lassúbb alternatívája a május 31-i munkaszüneti nap, vagy akár június közepe, a nem alapvető szükségleteket kielégítő üzletek pedig – már amelyik egyáltalán túléli a válságot – augusztusig is zárva maradhatnak.
A kormányfő elővigyázatossága lépéskényszerbe hozta a gazdaság összeomlása miatt aggódó konzervatív képviselőket. A hétvégén hatvanhárman – a frakció hatoda – petíciót írtak alá, követelve valamennyi restrikció április végi feloldását. A rebellisek nyomásgyakorlásával szemben foglalt állást vasárnap reggel a Sky News Sophy Ridge showjában megszólaltatott külügyminiszter. Dominic Raab kizárta, hogy a kormány „tetszőleges célpontokat” tűzzön ki a karantén megszüntetésére. A brit diplomácia vezetője úgy érzi, Johnson kedvezőbb helyzetben lesz az enyhítésre, amikor a Covid által életében veszélyeztetett réteg 99 százaléka megkapja legalább az első oltását. Egyelőre a 70 éven felüli fehér lakosság 22, ám az ázsiai kisebbségeknek csak a 14, a színesbőrűeknek pedig a 11 százaléka tekinthető legalábbis részben védettnek. A legnagyobb arányban, 96 százalékban a 75-79 év közöttiek éltek az immunizáció ajánlatával.
