A média a varsói kerületi ügyészség előző napi közlése alapján számolt be arról, hogy az aktivistát egyebek között azzal vádolják, hogy a november 28-i tüntetés szervezésével fertőzésveszélyt idézett elő.
A Nők Sztrájkja október óta szervezett kisebb-nagyobb lengyelországi tüntetéseket, miután az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy nincs összhangban a lengyel alkotmánnyal a terhességmegszakítást beteg magzatok esetén megengedő előírás.
A tüntetéseket a rendőrség nem oszlatta fel, bár a koronavírus-járvány miatt tilosak az öt főnél nagyobb gyülekezések. A tüntetők egy részét általában igazoltatták, őrizetbe vételekre a rendfenntartókkal való összetűzések esetén, illetve az alkotmánybíróság székhelyére való behatolást követően került sor.
A november 28-i tüntetés kapcsán Lempartot a rendőrök sértegetésével is vádolják, amit az aktivista azáltal követett volna el, hogy "olyan gesztust tett, mintha le akarná köpni" a rendfenntartókat, és vulgáris szavakat intézett hozzájuk.
A szabadlábon védekező Lempart nem ismerte el bűnösségét, és megtagadta a vallomástételt.
Az aktivistát közrend elleni vétséggel is vádolják amiatt, hogy egy lengyel kereskedelmi rádióban magasztalta a feminista tüntetések során elkövetett templomrongálásokat és az istentiszteletek megzavarását. Az említett bűntettekért Lengyelországban akár nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.
Az alkotmánybíróság abortusztörvénnyel kapcsolatos, a tüntetéseket kiváltó ítélete január végén lépett hatályba. A bírói testület úgy ítélte meg, hogy a magzat súlyos sérülésének vagy gyógyíthatatlan betegségének valószínűsítése nem elegendő indok ahhoz, hogy megfosszák életétől.
Az abortusz Lengyelországban akkor lehetséges, ha az anya élete vagy egészsége veszélyben forog, illetve ha a megfogant élet bűncselekmény - nemi erőszak vagy vérfertőzés - következménye.
