A törvény leszögezi, a NAÜ nem a közérdekű – a törvények erejénél fogva egyébként is nyilvános vagy nyilvánosságra hozható – adatokért felel majd, hanem olyan, anonimizálva kiadható adatokért, statisztikákért, amelyek a piaci szereplők, kutatók számára értékesek.
Példának okáért, ha egy autókereskedő hálózat szeretne terjeszkedni, nem árt tudnia, az ország melyik részében hány autó van, azok milyen idősek, hol mennyi gépkocsit értékesítettek az utóbbi időben, amelyhez az adatokat a Belügyminisztérium jármű-azonosítójából kérheti ki. De a biztosítási cégek is ehhez a tárcához fordulhatnak, ha részletes bűnözési statisztikákra kíváncsiak. Piaci forrásaink szerint ezeknek az adatoknak az értékesítése óriási, éves szinten tízmilliárd forint nagyságrendű forgalmat jelenthet majd ügynökségnek. Ez az összeg egyébként eddig is befolyt, csak eddig külön-külön kellett megkeresni az érintett szerveket, az adatgazdákat.
A törvényjavaslat szerint a lekéréshez az engedélyt a jövőben az ügynökség mellett működő – ez a e-közigazgatásért (Rogán Antal), az informatikáért (Palkovics László) és a közigazgatásért (Pintér Sándor) felelős miniszterből álló Nemzeti Adatvagyon Tanács – adhatja meg. Ha zöld utat kap a kérés, az ügynökség lehívja az adott állami adatgazdától a konkrét és személyes adatoktól megtisztított – anonimizált –, a megrendelő igényei, illetve az adatkezelés hazai és uniós szabályai szerint rendszerezett információtömeget, majd kiszabja az árat.
Piaci vélekedések szerint a nagy kérdés az, hogy a gyakorlatban hogyan fog működni a rendszer. A névleg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott – ám a Palkovics László vezette tárca által kidolgozott – törvényjavaslat meglehetősen vázlatos, így a pontos részletek a tervezet elfogadása és kihirdetése után megszülető végrehajtási kormányrendeletekből derülnek majd ki. Eddig – piaci forrásaink szerint – a rendszer igencsak nehézkesen működött, ha a központosítás valóban gyorsítani fogja az ügymenetet, akkor az az ország versenyképességén is javíthat.
Jóri András adatvédelmi szakértő elmondta: régi törekvés az EU-ban, hogy a közcélú adatok újrahasznosítását felpörgessék – erről már született uniós irányelv is. Arra a kérdésre, hogy egyetlen centralizált állami ügynökségbe szervezni a teljes magyar adatvagyont nem eredményezheti azt, hogy egyik-másik piaci szereplő hátrányba kerülhet, Jóri András azt válaszolta: azt már az uniós irányelvekben leszögezték – ami azóta a magyar jogrendszerbe is bekerült –, hogy minden piaci szereplő számára ugyanazokkal a feltételekkel kell elérhetővé tenni az információkat. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a Népszavának azt mondta, hivatala a törvényjavaslatot már véleményezte és a javaslataik bekerültek a tervezet szövegébe, így adatvédelmi szempontból az jelenleg szerinte kifogástalan.
