A magyar gazdaság tavalyi, harmadik negyedéves bővülését megakasztotta a járvány második hulláma, amely november közepétől újabb korlátozásokhoz vezetett, és mindenekelőtt a vendéglátó- és a szórakoztatóiparban éreztette a hatását. Emiatt a bruttó hazai termék (GDP) a negyedik negyedévre visszaesett, egész évre kivetítve pedig 5,3 százalékkal csökkent. Zsugorodtak a befektetések, mérséklődött a szolgáltatások exportja és a fogyasztás - áll az Európai Bizottság Magyarországról szóló friss gazdasági előrejelzésében.
A jelenleg is hatályban lévő szigorítások rövid távon visszavetik a GDP növekedését, az ipari teljesítmény bővülését pedig megakaszthatják az ellátási lánc zavarai. A járványügyi intézkedések várható enyhítése azonban a gazdaság bővüléséhez vezethet az év közepétől. Az idén 4, jövőre 5 százalékkal emelkedhet a GDP. Az Európai Bizottság szerint az EU helyreállítási alapjából érkező források tovább javíthatnak a gazdasági teljesítményen.
December végén 4,3 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, akárcsak a megelőző hónapokban. Ugyanakkor nő azoknak a munkavállalóknak a száma, akik nem dolgoznak, és a háztartások is a munkanélküliség emelkedésére számítanak. A kormányzat munkahelymegtartó támogatást nyújtott a második hullámot követő korlátozások által leginkább sújtott ágazatoknak, amely valamelyest enyhíti a pandémia negatív gazdasági és társadalmi következményeit. A GDP növekedése munkahelyeket teremthet, de a munkaerőpiaci pangás mérsékelheti a bérnövekedést.
2020 utolsó hónapjaiban visszaesett az infláció, elsősorban az élelmiszer- és üzemanyagárak csökkenése miatt. A pénzromlás mértéke tavaly 3,4 százalék volt, idénre hasonló szinten, 3,5 százalékon lehet a forint gyengülésének tovább gyűrűző hatása, valamint a dohányárukra kivetett jövedéki adó emelkedése miatt. Amint ezek a hatások enyhülnek, a pénzromlás üteme is mérséklődni fog: 2,9 százalékra 2022-ben.
